„Az ellenőrzések során elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a cégek egymás közötti ügyleteikben (kereskedelem, szolgáltatások vagy kölcsönök biztosítása, adás-vétel stb.) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci áraknak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek-e adóelkerülésre.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Ez a terület hangsúlyosan szerepel a NAV február végén megjelent ellenőrzési irányelveiben, és az erősödő ellenőrzési fókusz megfelel az OECD elvárásainak is. A szigorú hazai transzferárazási szabályok alkalmazásának vizsgálata eddig is nagy figyelmet kapott, és a magas bírságok miatt eleve nagy kockázatot jelentett. Mostanra azonban a nemzetközi információcsere és az immár egy éve bevezetett háromszintű transzferár nyilvántartási szabályok, ezek részét képező új országjelentések (CBCR) miatt nagyon sok, nagyon részletes adat áll a hatóságok rendelkezésére, amelyeket speciális szoftverek segítségével elemeznek. Így könnyen kiválaszthatók a kockázatos vállalkozások.
A nemzetközi adatgyűjtés mellett a hazai információgyűjtés is intenzíven folyik. Fotiadi Ágnes a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője elmondta, hogy egyre több ügyfél kér segítséget az adóhatóság által igényelt transzferárazásra vonatkozó táblázatok kitöltésében. Ezekben a cégeknek fel kell sorolniuk a kapcsolt vállalkozásaikat, az összes velük folytatott ügyletet, az alkalmazott szokásos piaci árat/ártartományt és ezek megállapítási módszerét, valamint az adóalapot módosító tételeket többek között. Mindezt nagyon részletesen, összevethető módon kell megadniuk, amelyből már épül a Magyarországon működő kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázis. Ez, valamint CBCR-ból kapott adatok kiváló – és a vállalkozásokra nézve nagyon veszélyes – kockázatelemzési lehetőségeket hordoznak magukban.
Az adóhatóság a kockázatelemzés eredményétől függően támogató eljárást, jogkövetési vizsgálatot, vagy indokolt esetben adóellenőrzést fog lefolytatni.„A már rendelkezésre álló adatok, és a szinte automatikusan kiugró kockázatok lehetővé teszik a hatóság számára, hogy továbblépjenek az ellenőrzésben. Már régen nem a transzferár- nyilvántartások puszta meglétére kérdeznek rá, a most folyó mélységi, tartalmi vizsgálatok pedig lehetővé teszik, hogy az adóellenőrök valóban az alkalmazott módszerek és eredmények helyességét tegyék mérlegre.” – emelte ki Fotiadi Ágnes.
Hibázni viszont igen kockázatos, hiszen egy-egy dokumentáció hiánya miatt akár 2 millió Ft mulasztási bírság is kiszabható tranzakciónként és évente, melyet a hatóság ismételt hiányosság esetén akár duplázhat, négyszerezhet is. „A szaporodó vizsgálatok, a kiemelt adóhatósági transzferárazási fókusz és az ellenőrzések szakmai alapossága miatt, érdemes a már elkészített transzferár-nyilvántartásokat szakértővel felülvizsgáltatni, továbbá az új nyilvántartásokat hozzáértő gondossággal elkészíteni.” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit is.