John W. Gardner, az igen neves, vezetéselmélettel is foglalkozó kutató és tudós 1968-ban egy amerikai gazdasági válság során arról írt, hogy a vezetők legfőbb feladata a remény életben tartása:

hinnünk kell magunkban és a jövőben, ugyanakkor nem gondolhatjuk azt, hogy az élet könnyű.

Más szóval a vezetők feladata az, hogy segítsék kollégáikat abban, hogy realisták, de optimisták maradjanak – ennek gyakorlati megvalósításához adott tanácsokat vezetésszervezéssel foglalkozó szakemberek segítségével a Harvard Business Review.

Ragaszkodjunk a hibátlan végrehajtáshoz, de hagyjunk helyet a szabad gondolkodásnak!

Ennyire megterhelő időkben lehetetlen sikeresen elvégezni a munkát extra energia nélkül, hiszen minden eddiginél jobban oda kell figyelni ahhoz, hogy a megemelkedett stresszszintek, a gyakoribb konfliktusok, szorongó ügyfelek, és a felborult munka-magánélet egyensúly mellett is hibátlanul legyenek végrehajtva a feladatok.

Ez a precízió azonban nem mehet a kreativitás és a brainstorming rovására – írja a Stanford üzleti iskolájának professzora, James G. March nemrég megjelent tanulmányában. A szakember szerint a pontos munkavégzés elvárása mellett a menedzsereknek helyet kell hagynia az úgynevezett „szervezeti bolondozásra”, amikor a dolgozóknak lehetősége van a szabad gondolkodásra, kísérletezésre, és kikapcsolódásra a mindennapi taposómalom mellett.

(Fotó: Pexels.com)

Mindenki képes a problémamegoldásra – különösen, ha lehetőséget kap rá!

Saras D. Sarasvathy, a Virginiai Egyetem Darden üzleti iskolájának professzora közel egy évtizede tette közzé tanulmányát arról, hogy a nagy innovátorok és vállalkozócsillagok valójában hogyan oldanak meg problémákat. Eszerint míg a mindennapi „mitológiában” az él, hogy ezek az újítók képesek megjósolni a jövőt, amit aztán megalkotnak, valójában arról van szó, hogy a változás mozgatórugóinak számító emberek valójában egy hárompontos vonalon mozognak a problémamegoldáskor:

• „ki vagyok” – az újító jellemvonásai, ízlései és képességei
• „mit tudok” – az újító képzettségei, tapasztalatai és végzettségei
• „kit ismerek” – az újító személyes és professzionális kapcsolatrendszere

Sarasvathy ezt „bird-in-the-hand” (madár a kézben) elvnek nevezte, amellyel bárkiből innovátor válhat, és a rendelkezésre álló erőforrásokkal komoly problémákat oldhat meg. A kollégákat problémamegoldásra biztató és erre lehetőséget adó vezetők ezzel is elősegíthetik a munkahelyi jó hangulat kialakulását.