Február vége óta Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost – a világ legfontosabb olajútvonalát – és ez a lépés csökkentette az OPEC+ tagjainak, Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak és Iraknak az exportját. Éppen azokról az országokról van szó, amelyek a csoport kivételei voltak, mert a konfliktus előtt képesek voltak jelentősen növelni termelésüket.
Fotó: Pixabay
A Perzsa-öbölben a rakéta- és dróntámadások okozta infrastrukturális károk súlyosak. Több Perzsa-öbölbeli tisztviselő azt mondta, hogy hónapokba telik a normál működés helyreállítása és a termelési célok elérése, még akkor is, ha a háború véget ér, és Hormuz azonnal újra megnyílik.
Április elején rekordot jelentő olajellátási zavart mértek. A becslések szerint napi 12-15 millió hordóval kevesebb olaj jelenik meg a piacon, vagyis a globális kínálat akár 15 százalékkal csökkent.
A nyersolaj ára négyéves csúcsra, hordónként közel 120 dollárra emelkedett. A JPMorgan közlése szerint az olajárak akár 150 dollár fölé is szökhetnek – ami minden idők legmagasabb értéke lenne– ha a Hormuzon az olajáramlás május közepéig nem indul el.
Az OPEC+ források szerint a kvótaemelésnek kevés közvetlen hatása lesz a kínálatra, de jelezné a termelés növelésére való készenlétet, amint Hormuz újra megnyílik. Az Energy Aspects tanácsadó cég „akadémikusnak” nevezte az emelést, amíg a szoros nem működik.
