Hogyan biztosítsuk szerződéseink teljesítését?

2015. szeptember 15. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Egy szerződésnél fontos, hogy mi biztosítja, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét a másik fél valóban teljesítse is. Ezt természetesen végső esetben bírósági úton lehet kikényszeríteni, de léteznek más jogi eszközök is.

Azért, hogy elmondhassuk, mindent megtettünk azért, hogy bebiztosítsuk magunkat amikor megállapodást kötünk valakivel, először is fontos, hogy informálódjunk előre a jövőbeni partnerről. Hogy ezt hogyan tehetjük, arról itt olvashat bővebben. (Az új Polgári Törvénykönyv egyébként a követeléskezelésben is jelentős változásokat hozott, például ráutaló magatartással is elismerhető a tartozás.)

De a szerződésben is számos kitételt érdemes alkalmazni, amitől nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat.

Kép:Pixabay

Kezesség

A kezesség talán a legszélesebb körben ismert biztosíték. Kezesség esetén egy harmadik személy – azaz a kezes – vállalja azt, hogy maga fogja a szerződést teljesíteni, ha a szerződés eredeti kötelezettje a szerződést nem teljesíti. A kezesség tehát maga is egy szerződés, amely a kezességgel biztosított szerződés jogosultja és a kezes között jön létre.

Kezességet olyan kötelezettségért lehet vállalni, ami pénzfizetésre szól, vagy amely kötelezettségnek pénzben kifejezhető értéke van.

A kezességnek két típusa van. Az egyik az egyszerű kezesség, amely azt jelenti, hogy a kezes csak akkor és olyan részben köteles a szerződést teljesíteni, amennyiben az eredeti kötelezettel szemben a végrehajtás eredménytelen volt. Tehát ez esetben a sikertelen vagy csak részben sikeres végrehajtási eljárás is megelőzi a kezes általi teljesítést.

A kezesség másik típusa az ún. készfizető kezesség, amikor a kezes azonnal köteles teljesíteni, ha a szerződés eredeti kötelezettje nem teljesíti a szerződést. Ez esetben tehát nem kell megvárni, hogy az eredeti kötelezettől sikerül-e behajtani a tartozást.

Foglaló

A foglaló, mint biztosíték, tipikusan az adásvételi szerződések esetén megszokott, de más, szerződésben vállalt fizetési kötelezettség vagy egyéb olyan kötelezettségvállalás biztosítására is használható, amennyiben ennek értéke pénzben mérhető.

A foglaló egy olyan pénzösszeg, amelyet a szerződő fél a kötelezettségvállalása megerősítéseként ad át a másik félnek. Fontos, hogy a foglaló kizárólag pénzösszeg lehet, más dolog nem szolgálhat foglalóként, és egyértelműen ki kell derülnie, hogy az összeget foglalóként adták át, mert ennek hiányában legfeljebb előlegnek fog számítani.

A foglaló ismert következménye, hogy amennyiben a szerződés meghiúsul, akkor a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha viszont a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

Érvénytelen a szerződés. Mi a teendő?

Kötbér

A kötbér egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet a szerződő felek egyike arra az esetre vállal, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Ily módon a kötbér nem csak a szerződés teljesítésének kikényszerítésére szolgál, hanem arra az esetre is, ha a szerződést a kötbért vállaló fél megszegi. Kötbért többféle szerződésszegés esetére is ki lehet kötni, így például a szerződés meghiúsulása, a kötelezettség teljesítésének késedelme, vagy a hibás teljesítés esetére is.

Lényeges, hogy a kötbért a szerződésszegő fél akkor is köteles megfizetni, ha a szerződésszegés miatt a másik félnek ténylegesen semmilyen kára nem keletkezett. Viszont, ha a szerződésszegésért a fél nem felelős, akkor nem köteles a kötbért megfizetni.

Zálogjog és óvadék (kaució)

A zálogjog szintén arra szolgál, hogy a szerződés teljesítését biztosítsa, azáltal, hogy ha a teljesítés elmaradása esetén a szerződés jogosultja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyból elégítheti ki a követelését. Zálogjoggal lehet terhelni bármely vagyontárgyat, követelést, pénzt, értékpapírt, bankszámlát.

Óvadékról, vagy ismertebb néven kaucióról akkor beszélhetünk, ha zálogként pénz, értékpapír kerül átadásra, illetve óvadék alapítható bankszámlán is. Az óvadék és más zálogjogok közötti egyik lényeges különbség, hogy óvadék esetén a követelés jogosultja az óvadékból közvetlenül érvényesítheti a követelését. Ez azt jelenti, hogy például a bérleti díj fizetés elmaradása esetén, az óvadékul átadott pénzt a bérbeadó erre az elmaradásra közvetlenül beszámíthatja. Míg más zálogjogok esetén a zálogjog érvényesítése a zálogtárgy bírósági végrehajtásban való értékesítése útján, vagy végrehajtáson kívüli értékesítésével történik, és a zálogtárgy a követelés fejében csak akkor kerülhet közvetlenül a követelés jogosultjához, ha ebbe a zálogtárgy tulajdonosa (a zálogkötelezett) is beleegyezik.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor