Hipszterszakálltól és a csocsóasztaltól még nem lesz sikeres a startup

2017. szeptember 27. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Egyre felkapottabbá válik az üzleti életben a startup szó, miközben magát a fogalmat még mindig félreértések övezik. Ezért vendégszerzőnk, Balogh Péter vállalkozott arra, hogy eloszlassa a tévhiteket a témában.

Balogh Péter

Balogh Péter

Nemrég egy konferencián többen arról beszéltek, hogy mennyire nem szeretik a startup szót. Mert hirtelen mindenki erről beszél, összevissza aggatva a nevet bármire, ami kicsi és reménytelen. Ez jól össze is foglalja azt, hogy hol áll most a kis magyar startuposdi. Már alakul valami, de még száll a fűrészpor. Ezért döntöttem úgy, hogy egy háromrészes cikksorozatban leírom, én hogyan látom ezt.

Kezdjük mindjárt az elején, a magyar startupok köszönik, jól vannak. Rengeteg jó és rossz ötlet van, sok csapat áll össze és megy szét, sokan kapnak finanszírozást, és meglepően sokan nőnek, fejlődnek, erősödnek is.

Hogyan legyünk startupperek

Talán az egyik legnagyobb tévedés a témában a startupalapítókat illeti. A többség úgy képzeli őket, ahogy a Facebook-filmben látta: Fürdetlen egyetemisták éjszaka összeraknak valami kódot, ármánykodnak kicsit és máris kész a világsiker. Sajnos ebből általában semmi nem így működik. Ha globálisan nézzük, a befutó startupokat átlagban 40 éves alapítók indítják. Általában ez előtt többségük már rendelkezik üzleti és cégvezetési tapasztalattal is.

Amiben hasonlít a kép a valósághoz az talán az, hogy mikor kezd el az ember először próbálkozni. Emlékszem én is egyetem helyett, csillogó szemekkel indultam első kalandomra. És persze annak rendje és módja szerint az első két próbálkozásom a földbe állt. A harmadik elmegyegetett, a negyedik növögetett, az ötödik pedig világsiker lett. De ez már rég volt. Akkor még azt hittük, vállalkozók vagyunk, ma már tudom, hogy startupperek voltunk, csak nem volt hozzá hipster szakállunk és csocsóasztalunk.

Az első startup,amibe befektetőként is beszálltam, pont olyan srácokból állt, mint mi voltunk anno. Csillogó szemű, lelkes egyetemistákból. Mondanom sem kell, a történelem ismétli önmagát, földbe is állt a dolog.

Szerzőnkről:
„A volt NNG vezér kezdetben vezeték nélküli hálózatok első generációinak fejlesztésében, szabványosításában vett részt a Nokia alkalmazásában. Ötletei ma a WiFi szabvány részeként százmilliók életét teszi könnyebbé. Továbbá ő a megálmodója az egyik első mobil játékcég, a PDAmill-nek, valamint társalapítója az iGo navigációs rendszert fejlesztő NNG-nek. 2015 óta azonban elsősorban tech-stratupokba fektet angyalbefektetőként Baconsult nevű vállalkozása keretében. Olyan sikeres startupok tartoznak a portfóliójába, mint a BookRKids, a Logiscool, a CX-Ray, a DreamJobs vagy a Games4Business. A Baconsult 2015-ös indulása óta több mint 200 magyar startupformációval találkozott. Sikereit és kudarcait egyaránt őszintén vállalja, és szívesen osztja meg tanulságként, többek között nemrég indított startupcoelho nevű blogja bejegyzéseiben.”

Kis magyar körkép

Az első kettőt leszámítva minden startup, amibe beszálltunk, még életben van és növekszik. Szuper csapatokról van szó, ezért csináltam egy kis felmérést a körükben. Ez messze nem reprezentatív – ami jó is, mert az induló startupok 95 százaléka földbe áll az első 5 évben, jelentős részük pedig már az elsőben. Szinte biztos vagyok benne, hogy a portfólióból a legtöbb csapat meg fogja élni az öt évet. Szóval ezek a számok leginkább csak jó példák lehetnek arra, hogy így is lehet.

A csapatok fele az ötlet megszületésekor azonnal munkához látott, a másik fele egy-két évvel később indult csak neki. A legtöbb csapatot két alapító kezdte. Felük kevesebb, mint 5 millió forinttal, a maradék nagyja 20-40 millió forinttal. Szinte mindenki saját és a csapat megtakarításából, fizetéséből finanszírozta ezt. Az első ügyfélnek adott verzióig és az első bevételig is többségében az első évben jutottak el, de sokan közülük már az első fél évben. Ehhez szinte mindegyik startup kevesebb, mint 20 millió forintot kellett elköltsön. Aki már eljutott az egyik legfontosabb mérföldkőig, az önfenntartásig, az jellemzően első egy-két évben érte ezt el.

Mint ebből is látszik, az induláshoz nem kell százmilliós befektetés – sokkal fontosabb talán az, hogy mennyire van kapcsolatban a csapat a piaccal. Aki ismeri (vagy gyorsan kitanulja) a piacát, és már nagyon korán el tudja adni a megoldását, az folyamatosan az ügyfelekkel együtt tud fejlődni és erősödni.

Szerző:

Balogh Péter

 

Nyolc alapfogalom a startupszcénában
STARTUP: Azaz exponenciális növekedésre képes, jól skálázható üzleti modellű, kis tőkeigényű vállalkozás, mely sokszor külső tőkét von be a siker eléréséhez.
EXPONENCIÁLIS: Tartósan, minden évben újra és újra például duplázni tudja a bevételét.
SKÁLÁZHATÓ: Úgy tud tízszer annyi bevételt elérni, hogy a befektetései, költségei és a csapata nem tízszereződik meg vele.
KIS TŐKEIGÉNYŰ: A legtöbb startup, amivel dolgozunk, kevesebb, mint 20 millió forintból indult el és jutott el az első termék verzióig.
SARKI FŰSZERES: Nemstartup, nem skálázható, nem exponenciális. Ettől még lehet jó üzlet, de nem befektetőknek való.
UNIKORNIS: Azok a startupok, amik egymilliárd dollárnál többet érnek pár évvel az indulás után. Sokszor százmillió dolláros befektetések, extrém kockázatos témákban. Az, hogy bejönnek, az lottó ötös. Itthon ez nem fenyeget.
CSÓTÁNYOK: Azok a startupok, amik egy atomháborút is túlélnének, mert van bevételük, jég hátán is megélnek.
EXIT: Amikor egy cég tőzsdére megy vagy eladásra kerül. Azaz amikor mindenki gazdag lesz.

 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor