Az elmúlt hónapokban számtalan cikkben foglalkoztunk már a 2021-re érvényes minimálbérrel és garantált bérminimummal, továbbá azzal, mennyire nehezen született meg a döntés a kötelezően adandó legkisebb bérekről. Bár több vállalatnál már korábban megszületett a béralku az idei fizetésekről, a többségnél először csak most márciusban, azaz a februári béreknél volt érezhető az emelés.
Alig három héttel ezelőtt jártuk körbe, miként befolyásolta az ágazati bértárgyalások menetét a 4 százalékos minimálbér-növekedés. Akkor mint írtuk, csapdahelyzetet jelentett az emelés, hiszen azok a vállalatok is ezt szerették volna csapásirányként alkalmazni, akik 2020-ban kiemelkedően sikeres évet zártak.
Jó, hogy nem most kell egyezkedni
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezeténél (KASZ) például már valamennyi bértárgyalást lezártak. Ezek közül egy olyan volt, ahol a tárgyalások zárásaként nem született megállapodás, de akadtak olyan cégek is, ahol az alacsony taglétszám nem tette lehetővé érdemi bértárgyalás lefolytatását.
„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az utolsó tárgyalásunkat is lezártuk február 20-án, így a szigorításoknak már úgy futottunk neki, hogy a munkavállalók 2021-re érvényes bérezése már bevezetésre került. Ha most kellene tárgyalnunk a bezárt üzletek vezetőivel, akkor biztosan nagyon nehéz dolgunk lenne” – írta le a jelenlegi helyzetet Karsai Zoltán, a (KASZ) elnöke.Az elmúlt évek sikeres bértárgyalásai után a minimálbér egyáltalán nem érinti a KASZ által képviselt munkavállalókat, de a szakmai bérminimum követése is csak a cégek kisebb hányadára jellemző. Azoknál a cégeknél, ahol évek óta követik a szakmai bér emelkedését – ezek többségében a hazai tulajdonú vállalkozások – ugyanazt a 4 százalékos béremelést hajtották végre, ami szükséges volt a szakmai bérminimumra történő ráálláshoz. Tudomásuk szerint ez mindenhol megtörtént határidőre.
