Egy rosszul használt üzleti gesztus

2019. március 19. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A tárgyalópartner szimpátiájának elnyeréséhez számtalan verbális és nonverbális eszközhöz nyúlhatunk, azonban vigyázat! Amíg egy ösztönös, őszinte gesztus aranyat érhet, egy betanult, manipulációs céllal alkalmazott gesztus lerombolhatja a bizalmat – figyelmeztet Erdős Zsuzsanna üzleti etikett szakértő,

Annak érdekében, hogy beszélgetőtársunk szimpátiáját elnyerjük, öntudatlanul is számos verbális és nonverbális eszközhöz nyúlunk. A szociálpszichológia és más tudományágak képviselői rengeteget beazonosítottak közülük, melyeket ma már tárgyalástechnikai, kommunikációs, illetve értékesítési tréningeken is oktatnak. A probléma abban van, míg egy-egy ösztönös gesztus csakugyan varázserővel bír, addig a betanult és nagyon gyakran tetten ért manipulációs célú alkalmazás könnyen elfordíthatja tőlünk mások jóindulatát.

Az egyik ilyen gyakran és mégis ügyetlenül alkalmazott gesztus a néven szólítás.

Az üzleti életben mindenki tudja, a néven szólításnak óriási ereje van.

Az erő abban rejlik, hogy valamennyiünk számára az egyik legkedvesebb hangsor a nevünk, és úgy érezzük, ha valaki megjegyzi a nevünket – és később azon is szólít – ezzel a szimpátiáját is kifejezi. S ha valakiről azt feltételezzük, hogy szimpatizál velünk, akaratlanul mi is szimpátiát kezdünk táplálni iránta.

Tárgyalási tapasztalatokkal a hátunk mögött azt is mindannyian tudjuk, egy beszélgetést, egy-egy kérdést, állítást sokkal személyesebbé tesz, ha a partnerünket megszólítva – nevét a mondanivalónkba szőve – fogalmazunk.

főnök és alkalmazottak egy asztal körül

Kép: Freestock

Mégis mi okozza a széles körben terjedő helytelen gyakorlatot?

Az angolszász nyelvterületről átvett technika automatikus alkalmazása és annak a ténynek a figyelmen kívül hagyása, hogy a magyar nyelv rendkívül változatos megoldásokat enged a megszólításra. (Ráadásul a különböző megszólítási módok más-más viszonyról árulkodnak, és más-más benyomást is keltenek.)

A rossz modor valódi ára
Egyre nagyobb a jelentősége a viselkedéskultúrának: már nem csak az Y generáció képviselői vágynak arra, hogy jól érezzék magukat egy munkahelyen. Szakértőnk, Erdős Zsuzsanna üzleti etikett tanácsadó és coach azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ennek a trendnek immár kimutatható hatásai vannak egy-egy cég teljesítményében.

Mit is javasolnak az angol ajkú szakértők?

Barbara és Allan Pease például A testbeszéd enciklopédiája című könyvükben azt javasolják, hogy az ismeretség első 15 másodpercében mondjuk ki kétszer a másik fél nevét.

Maga a javaslat egyáltalán nem ördögtől való, csak forráskritikával kell viszonyulni hozzá.

  • Ez a gondolat angol nyelvterületen – az Egyesült Államokban – született, ahol a névmáshasználat sokkal gyakoribb a nyelv szerkezete okán, és így a rengeteg „you”-t, érthetően, elegánsabb olykor a partner nevére cserélni.
  • A „15 másodperces szabály” nem azt jelenti, hogy ha nem éltünk ezzel a gesztussal 15 másodpercen belül, kiestünk a játékból. Mindössze annyit tesz, hogyha módunk van rá (mert a helyzet és a szövegkörnyezet erre lehetőséget ad), akkor mielőbb érdemes élni vele. Ám ennek a gesztusnak nemcsak a partner „elbűvölése” a célja, hanem az is, hogy a saját memóriánkba bevésődjön a partnerünk neve.
  • Ráadásul a Pease házaspár nem azt mondja, hogy a keresztnevén szólítsunk meg másokat. Hogyan is tennék, hiszen a keresztnéven szólítás az angolszász nyelvterületen a tegeződést jelenti – amihez felhatalmazás kell.

Hogyan alkalmazzuk hát okosan a néven szólítás eszközét itthon, akár 15 másodpercen belül?

Három egyszerű szabályt kell szem előtt tartanunk:

  • A megszólítás szempontjából elsődleges a kapcsolatunk természete, azaz milyen minőségben beszélgetünk (üzleti, szakmai, magánélet) a partnerünkkel. Ennek alapján dönthetünk, hogy a pozíciója alapján, a vezetéknevén (férfiak esetében) vagy a keresztnevén szólítjuk-e meg a másikat.
Segítségkérés vagy kihasználás?
Legyen szó üzleti partnerről vagy kollégák közötti együttműködésről, ha segítségre szorulunk, gyakran zavarba ejtő segítséget is kérni. Ennek oka talán abban van, hogy attól tartunk, ha segítséget kérünk, azt sugalljuk, nem vagyunk elég hozzáértőek, illetve az is feszélyezhet bennünket, hogy tartunk a visszautasítástól. A valóság az, hogy egyik aggályunk sem megalapozott.

Vagyis tágabb értelemben „néven szólítás” az is, ha az adott helyzetbeli pozíciója alapján „professzor asszonynak” vagy „ügyvezető úrnak” nevezzük partnerünket, amikor – a bemutatkozást követően – egy beszélgetés elején megkérdezzük, hogy megkínálhatjuk-e egy kávéval. A „varázserő”, amely a tiszteletet sugalló megszólításunkban van, így is működésbe lép.

  • A megszólítást meghatározza az egymáshoz való viszonyunk is: a „rangsor”, illetve az ismertség és a bizalmasság szintje. A megszólítás bizalmasabb módját (a pozíción való szólítás helyett például a keresztnéven történő szólítást) a kitüntetett személy jogosult kezdeményezni, és ő is csak akkor, ha a kapcsolat bizalmassági szintje ezt indokolja, egyébként tolakodónak hat.
  • A partnerünket olyan néven szólíthatjuk csak, ahogyan bemutatkozott. A becéző formák önkényes használata tolakodónak vagy figyelmetlennek mutat, ami nem jó üzenet.

Sajnos, ki kell mondanunk azt is: a társasági képességekben való jártasság hiányát is mutathatja, illetve a magyar nyelvben való járatlanságra is utalhat, ha valaki téveszt a fenti kérdésekben, vagy feleslegesen, illetve a szükségesnél és indokoltnál többször tűzdeli a mondanivalójába a személyességre utaló névmásokat (ön, önök), illetve a megszólítást.

Vitathatatlan, a néven szólításnak varázsereje van, csak éppen úgy, mint a mesékben, ha rosszul mondják a varázsigét, baj lehet belőle.

S végül…

Igazán nagy hatást nem azzal érhetünk el, ha a bemutatkozás után közvetlenül ismételjük meg partnerünk nevét, hanem ha a mondandónkba szőve, amikor a személyes megszólításnak csakugyan jelentősége van, emlékszünk a másik nevére. Így üzenjük hitelesen: fontos számunkra partnerünk személye, odafigyelünk rá.

Szerző:

dr. Erdős Zsuzsanna

üzleti etikett tanácsadó és coach

Erdős Zsuzsanna Etikett

Vezetők figyelmébe: a bocsánatkérés nem mindennapi csodafegyver
A felelősségvállalás az egyik legfontosabb vonás, ami egy jó vezetőt jellemez. A felelősségvállalás egyik formája: ha hibáztunk, ha megbántottunk valakit, ismerjük el, és kérjünk bocsánatot. Erdős Zsuzsanna üzleti etikett tanácsadó és coach írása.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor