Az idei sem a vállalkozások éve lesz

2012. február 28. kedd - 13:22 / piacprofit.hu
  •    

A hazai cégek szerint a tavalyi, csődrekordot hozó év után idén is enyhén növekszik a tönkremenő vállalkozások száma. Különösen erőteljes csődhullámra számítanak a kereskedelemben és a járműkereskedelemben, a mezőgazdaságban és a közösségi szolgáltatásokban.

 

A felmérésről
2012 januárjában a GKI Gazdaságkutató Zrt. 800 fős reprezentatív vállalati kutatást végzett az 5 fő feletti létszámú vállalkozások idei kilátásairól, a csődök valószínűségéről. A válaszoló cégek 1 millió 861 ezer munkavállalót reprezentálnak. A válaszokat a válaszadó cég létszámával súlyozva mutatják be.

A kereskedelmi vállalkozások nyereségességét a tavalyi stagnáló, idén várhatóan csökkenő lakossági kereslet mellett az ágazati különadó, a minimálbér emelése, az adójóváírás kivezetése miatti bérkompenzációs szükséglet egyaránt súlyosan érint. Nagyrészt ugyanezen tényezők hatnak a mezőgazdasági cégekre is. Ezen belül a növénytermesztők a földalapú támogatások növekedése miatt kevésbé csődesélyesek, az állattenyésztők körében viszont a romló értékesítési pozíció (takarmányárak emelkedése mellett az áremelési lehetőségek beszűkülése) miatt erősödő csődkockázatra lehet számítani. A közösségi szolgáltatásokat végző ágazatokra különösen nagy terhet ró az állam akadozó fizetőképessége, a költségvetési megrendelések mérséklődése, miközben a terhek korábban említett növekedése őket is sújtja. Fontos szerepe van az egyre halmozódó lakossági közműtartozásoknak, de az átalakuló jogi környezet is hátrányos helyzetet teremt a cégek egy része számára. (A vízközmű törvény ugyanis erőteljesen szűkíti a szolgáltatók lehetséges körét, a hulladékgazdálkodás államosítása pedig az eddig piaci alapon szolgáltatókat lehetetleníti el.)

A foglalkoztatott létszám szerint a csődhullám újabb csúcsa az 50 fő alatti cégeknél lesz érezhető, de átlag feletti csődszámra számítanak a 100-200 fő közötti, közepes cégek is.

Megyékre bontva

Nem csak a GKi szerint, de a Dun & Bradstreet Hungária (D&B) nemzetközi cégminősítő szerint is több vidéki megyében sajnos jelentősen megugrott a fizetésképtelenné váló cégek aránya: Komárom- Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében 100 vállalkozásból közel 7 csődbe megy. Bedőlési arány alatt azt értjük, hogy mekkora volt a fizetésképtelenségi eljárások (felszámolás, csőd) aránya a cégek átlagos számához viszonyítva. Sajnos országos szinten is jelentősen nőtt a bedőlési arány ugyanis 2011-ben már meghaladta a 3,5 százalékot. Ennél azonban a legtöbb megyében lényegesen magasabb a fizetésképtelenségi arány. Komárom-Esztergom megyében 100 cégből több mint 7 szűnik meg egy év alatt fizetésképtelenség miatt, pedig egy évvel korábban alig 4 százaléka a vállalkozásoknak dőlt be a megyében.

Sok megyében drasztikusan nőtt a cégek bedőlési aránya, és csak 5 területen csökkent. Pest, Heves, Csongrád, Borsod-Abaúj és Bács-Kiskun voltak azok a megyék, ahol kis mértékben, de csökkent a cégek fizetésképtelenségi aránya. A listavezető Komárom-Esztergom megyében megdöbbentően sok csőd és felszámolás indult a 2010-es évhez képest, az itt működő 14-15 ezer cégből több mint 1000 vált fizetésképtelenné idén. Igen jelentősen, több mint 1 százalékponttal nőtt a vállalkozások bedőlési arány Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Veszprém megyében is.

Kit véd a csődtörvény?

Fantomcégek, nyomtalanul eltűnő vállalkozások, körbetartozás, vagyonkimentés, behajthatatlan követelések. Ezen kívánt változtatni a december végén elfogadott új csődtörvény, amelynek értelmezése nem mindig egyértelmű. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási szabályok hatékonyságát kívánják segíteni, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák. Ám nagyon résen kell lennie annak, aki el akar igazodni a törvény sorai között – derült ki az Üzleti Konferencia Központ eseményén. A változások szükségességét indokolja, hogy a hazai 560 ezer társas- és mintegy 400 ezer egyéni vállalkozásból Szabó Dániel, a Dun&Bradstreet Hungária Kft céginformációs tanácsadója szerint mindössze 50-60 ezer valóban aktív és hitelképes. Naponta átlag 50 felszámolási eljárás indul, ezeknek a cégeknek 80 százaléka vagyon nélküli. Tavaly 20 ezer felett volt a végelszámoltatott, 40 ezer felett az indított eljárások száma. A szakemberek szerint biztosra vehető, hogy 2012-ben minden korábbinál nagyobb cégbedőlési hullám söpör végig az országon.

Az 1992-ben hatályba lépett csőd és felszámolási törvényt már annyit toldozták-foldozták, hogy elveszett a belső koherenciája – fogalmazott dr. Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla kollégiumvezető bírája. Ezt erősítette meg Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke is. A felszámolók jogosítványa ugyan kibővült, egyes értelmezések szerint hatósági jogkört kaptak azzal, hogy a korábbiakkal ellentétben nem csak a dokumentációt, a mérlegeket vizsgálhatják, de beléphetnek helyiségekbe, kinyithatnak zárt ajtókat, vagyontárgyakat is kereshetnek, de a szakember szerint ez csak féljogosítvány. Ugyanakkor a kötelező feladataik is megszaporodtak: például a zárásnál a felszámolónak kell eljárnia azért, hogy a hatósági nyilvántartásokból töröljék az adóst terhelő és megillető jogokat, miközben nincs hozzáférése azokhoz az adatbázisokhoz, amelyek az adatszolgáltatáson túl a vagyonfeltárást is megkönnyítené. (Bővebben a témáról ide kattintva olvashat.)