Az Alkotmánybíróság előtt egy vidéki közalkalmazott keresete

A közalkalmazottakat tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, egyik szakszervezetének tagja keresetet nyújtott be a helyileg illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz, amelyben közalkalmazotti illetménye jogellenességének megállapítását és illetménykülönbözet megfizetése iránti igénye érvényesítését fogalmazta meg.

„Egy szakszervezeti tagtársunk az 1992-es Kjt. (Közalkalmazottak jogállásáról szóló tv.) 2008-ban befagyasztott bértáblájának megsemmisítését kérte. A munkaügyi bíróság a kérésnek megfelelően maga kezdeményezte az alkotmánybírósági (AB) eljárást” – közölte a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).

Ha az AB pozitívan bírálja el a munkavállaló ügyét, azaz a próbaper megnyerése esetén, 200 ezer munkavállaló léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi évek óta elmaradt bért (immár jog szerint is) követelve. Az új helyzet érinti majd a közalkalmazottak igen széles körét szociális munkásoktól egészségügyi dolgozókig, az iskolák műszaki és adminisztratív munkatársaitól a könyvtárosokig.

Munkahelyi dohányzás – avagy az idő pénz?

Az utóbbi időben bejárta a magyar és a világsajtót a hír, amely szerint egy japán cég évi 6 nap fizetett szabadságot ad a nemdohányzó munkavállalóinak, ezzel is ösztönözve a dohányzásról való leszokást és a dohányszünetek megszűnését. Magyarországon ilyen üzleti döntésről nem tudunk, de a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével megvizsgáltuk a munka helyett dohányzással töltött idő kérdéskörét.

200 ezer embert érinthet

Az ügy hátterében az áll, hogy az 1992-es közalkalmazotti illetménytáblában garantált illetmény (az akkori pénzügyi válságra való hivatkozással) 2008 óta be van fagyasztva. Az Antall-kormány idején még azért alakították ki az illetménytáblákat, hogy a piaci szféra dinamikus bérmozgásaival szemben a közszférában jól átlátható, a nyugdíjazásig kiszámítható megélhetést biztosítsanak az ott dolgozóknak.

A 2008-as intézkedés következményeként mára a közalkalmazotti bértábla alapilletmények 121 fizetési fokozat esetében (ez a tábla 71 százaléka) alacsonyabbak, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Az AB előtt álló konkrét esetben a 2018. január 1.-től kötelezően járó alapbért 55. 232 Ft-tal kellene kiegészíteni, hogy elérje a garantált bérminimumot.

Az intézkedés másik visszássága, hogy nem tesz különbséget a dolgozók között: azaz 58 évesen, felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, jelentős szakmai tapasztalattal és felelősséggel a felperesnek ugyanannyi a bére, mint egy most iskolából kikerülő pályakezdő középfokú tanfolyamot végzett dolgozónak. Az intézményben, ahol dolgozik a munkatársak 77 százaléka azonos fizetést kap, vagyis a dolgozók többsége ugyanazt a bért kapja életkorától, végzettségétől, munkaköri besorolásától függetlenül.

A betegség nem véd a felmondástól

A napi munka során gyakran találkozunk olyan városi legendákkal, amelyek a felmondások jogszerűségéhez vagy jogellenességéhez kapcsolódnak. Köztük például azzal, hogy a kismamának nem lehet felmondani, vagy hogy a jogszerű felmondás előtt legalább kétszer kell figyelmeztetni a munkavállalót. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segítségével.