Amit kitalálunk, abból itt legyen üzlet

Európában minden évben hatalmas összeget fordítanak a kormányok és a vállalatok kutatás-fejlesztésre, az ötletekből sokszor mégis a Szilícium-völgyben vagy a Távol-Keleten létesülnek milliárdos üzletek. Mit tehet az Európai Unió annak érdekében, hogy az innovációink helyben hasznosuljanak? Erről kérdeztük Gulyás Lászlót, az EIT Digital budapesti irodájának igazgatóját.

Gigantikus összeget, több mint 300 milliárd eurót fordítanak az Európai Unióban kutatás-fejlesztésre az Európai Bizottság 2017. évi becslése szerint. Ennek ellenére globálisan mégsem az öreg kontinenst tekintik az innováció központjának. Az egyre éleződő innovációs versenyben az EU ezért már 2008-ban létrehozta az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet, (EIT) amelynek kimondott célja, hogy az Európában létrejövő technológiai fejlesztések az üzleti életben is hasznosuljanak, és ami még fontosabb, hogy Európában hasznosuljanak. Ebben a folyamatban Magyarország a régióban vezető szerepet tölt be, köszönhetően az EIT Digital budapesti csomópontjának, amely 2017 eleje óta a szervezet teljes jogú tagja – egyedüliként a kelet-közép európai tagállamokban – hangsúlyozta a Piac & Profitnak Gulyás László, az EIT Digital budapesti irodájának igazgatója.

Ha az általános célok mellett egy mondatban összefoglalhatná az EIT Digital lényegét, az hogyan hangozna?

– Az EIT Digital egy európai innovációs ökoszisztéma, sőt, ha harciasabban akarok fogalmazni, akkor AZ innovációs ökoszisztéma a digitális transzformáció területén, és az biztos, hogy a kontinensünkön a legnagyobb ilyen szervezet. Jelenleg kilenc országban százhetvennél is több tagunk van, egyetemek, kutatóközpontok, vállalatok, amelyek az infokommunikációs ágazatban érintettek – és ez a szám gyors ütemben gyarapodik. Csak hazánkban (jelenleg) tizenegy teljes jogú tagja van, köztük nagyvállalatok, mint az OTP, az Ericsson Hungary, a Magyar Telekom, a NOKIA vagy az evopro, és olyan tudásközpontok, mint az ELTE, a BME vagy az MTA-SZTAKI. Ez a szám az év végére húszra bővülhet. Ha az IT vagy a telekommunikáció területén eszünkbe jut egy ismert európai cég, akkor ez jó eséllyel az EIT Digital tagja. Az EIT Digital egyik legfontosabb értékajánlata éppen ehhez az „elitklubhoz” való hozzáférés, azaz közvetlen kapcsolat a nagy és tőkeerős üzleti partnerekhez.

Gulyás László: az EIT Digital nem egy, hanem AZ európai innovációs ökoszisztéma - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

A legtöbb K+F-ben érdekelt európai és magyarországi cégnél nem a tőkével van probléma, hanem az utánpótlással…

- Ezzel a gonddal mi is tisztában vagyunk, nem elég összekapcsolni az üzleti szférát és a tudásközpontokat. Az erős akadémiai hátterünk azonban mást is biztosít, méghozzá a hozzáférést a fiatal tehetségekhez. Ezért is erős az oktatási tevékenységünk, ezen belül mesterképzésünk és doktori képzésünk is van. Maga az oktatás olyan élenjáró képzés, amely erős ipari komponenssel bír, például mesterképzésünknél kötelező szakmai gyakorlat van, így a diákok már korán kapcsolatba kerülnek a kutatási témájuknak megfelelő ipari partnerrel. Ráadásul nemcsak technológiai képzést adunk, hanem van egy nagyon erős vállalkozásmenedzsment-képzés is, azaz olyan fiatalok kerülnek ki a kezünk alól, akik nemcsak szakmailag rendelkeznek kiváló képzettséggel, de nyitottak az üzleti megoldások irányában is. Sokan el is helyezkednek a képzés befejezése után, méghozzá – ha a szakmai gyakorlat során sikerült jó kapcsolatot kiépíteni –  közvetlenül a gyakorlatnak helyt adó ipari partnernél. Mások azonban folytatják a tanulmányaikat, és a témavezető céggel szoros együttműködésben doktori fokozatot szereznek. Ennek a folyamatnak a végén már vezetői szinten képzett munkatársat szerezhet a partnervállalat.

Gulyás László
Az EIT Digital budapesti irodájának igazgatója az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált, majd alma matere mellett a Central European University-n (CEU) és a Harvard University-n is végzett kutatói munkát. Részt vállalt több startup és kkv menedzsmentjében, számos uniós, valamint nemzeti támogatásból megvalósult technológiai fejlesztésben töltött be vezető szerepet, emellett több mint nyolcvan publikáció szerzője.
A partnerek csak az EIT Digital hálózatán keresztül kerülnek egymással kapcsolatba?

- Nem, van lehetőség a személyes kapcsolatépítésre is, sőt bátorítjuk is erre a tagjainkat. Ennek érdekében minden évben Brüsszelben egy nagy rendezvényt tartunk, a Partner Eventet, amelyen bemutatjuk Európának és a világnak azokat az eredményeket, amelyeket egy év alatt elértünk. Ebben az évben erre szeptember 11–12-én kerül sor, itt szó lesz az összes sikertörténetünkről, amelyet a startupok, az oktatás, az innováció terén elértünk. Ez  nagyszerű lehetőség a kapcsolatépítésre minden résztvevőnek, hiszen itt az EIT Digital hálózatának minden tagja képviselteti magát.

Ez a tevékenység sem kevés, de az EIT Digital bizonyos mértékig az új vállalkozások „gründolásában” is segédkezik.

– Nem a gründolás a jó kifejezés, hiszen mi csak segítjük az új cégek létrejöttét. Sokszor az ipari partnereink hozzáférést biztosítanak új technológiákhoz, fejlesztésekhez, mi ezt összekötjük más partnereink üzleti lehetőségeivel egy gyors, egyéves projekt keretében új termék, szolgáltatás, létrehozására. Ezekre nem kutatás-fejlesztési projektként tekintünk, hanem inkább befektetésként, hiszen a projektekhez siker esetén visszatérítendő támogatást, kvázi befektetést is adunk.

Ha az IT, vagy telekommunikáció területén eszünkbe jut egy ismert európai cég, akkor ez jó eséllyel az EIT Digital tagja - mondja Gulyás László - Kép. PP, Fotó: Bánkuti András

De nem csak a hálózaton belül jönnek létre új ötletek…

– Természetesen azokkal a startupokkal is foglalkozunk, amelyek tőlünk függetlenül jönnek létre. Ebben az esetben olyan cégekkel dolgozunk, amelyek helyben vagy regionálisan már sikereket értek el, tehát rendelkeznek egy piacképes termékkel, szolgáltatással, és van forgalmuk is. Itt egyfajta ökölszabályként az egymillió euró éves árbevételt szoktuk feltételként szabni. Az ezeknek a feltételeknek megfelelő cégeknek nyújtunk segítséget tanácsokkal, kapcsolatokkal vagy akár a befektetők megtalálásában, illetve abban, hogy Európában vagy akár globálisan terjeszkedjenek a hálózatunkon keresztül. Egyfajta minősítési pecsétként működünk, a hálózatunkon keresztül olyan befektetőkkel tartjuk a kapcsolatot, amelyek nagyobb összegű, akár 10 millió eurónyi tőkét is képesek beruházni. Ez persze nemcsak a startupoknak jó: akvizíciós célpontként a nagyvállalatok mindig keresik a rugalmas innovatív kisebb cégeket, az EIT Digital ajánlása pedig jó ajánlólevél mindkét félnek.

Mindennapi innováció
Újat kitalálni, fejlődni és fejleszteni jó dolog, és cégmérettől, szektortól függetlenül mindenkinek szüksége lehet arra, hogy valami új dolgot vigyen bele a megszokott (és többnyire bevált) ügymenetbe. Mit jelent a mikro- és kisvállalatoknál a mindennapi innováció?
Mik azok a fejlesztési területek, amelyekben a magyar cégek jónak tekinthetőek?

- Az EIT Digital öt fókusztémában dolgozik, ebből a magyar csomópont egyik erőssége a digitális infrastruktúra, ide tartozik minden olyan digitális eszköz, amely a többi digitális szolgáltatás használatához szükséges, mint a hálózat, a telekommunikáció, adatbázisok, biztonságtechnika, big data, mesterséges intelligencia. Szintén erős Magyarországon a digitális ipar, a gyártásautomatizálás, a szállítás, raktározás, a különféle logisztikai részterületek, de ebbe beletartozik a fogyasztói viselkedés feltérképezése is. Új téma az EIT Digitalban a digitális pénzügyek: ez az egyik hazai sikertörténet. Az OTP volt ugyanis az első pénzintézet, amely az EIT Digital tagja lett. Addig a szervezet digitális pénzügyekkel csak érintőlegesen foglalkozott, az OTP belépésével ez megváltozott. Az öt fókuszterületünkből így az egyik éppen Magyarország úttörő szerepével valósult meg, és ez a mai napig látszik: az EIT Digitalon belül megvalósuló pénzügyi témájú projektek negyven százaléka ma is magyar részvétellel zajlik.  Európai szinten nagy hangsúlyt kap a digitális városok témája, köztük a városi mobilitást segítő megoldások, tömegközlekedés optimalizálása, illetve a lokális kezdeményezések támogatása, a városüzemeltetés modernizálása is. Ebben is vannak magyar innovációs projektek, de ebben egyelőre még nem vagyunk olyan erősek. Az ötödik fókusztéma a digitális jóllét, az olyan egészségügyi fejlesztések, amelyek nem igényelnek klinikai kezelést. Idetartozik minden egészségügyi prevenciós fejlesztés, de minden más is, ami a jó közérzet megteremtésével kapcsolatos technológiai megoldásokat jelenti.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo