Akkor sem veszünk ki szabit, ha beteg a gyerek

2015. szeptember 25. péntek - 15:00 / piacesprofit.hu
  •    

A Profession.hu felmérése szerint a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8–14 év közötti gyermek egyedül marad otthon betegség esetén – pedig akár táppénzre is elmehetnénk.

Kép: SXC

A gyermek lebetegedésekor a munkavállalók egyharmada egyáltalán nem vesz ki szabadságot, derül ki a Profession.hu több mint 500 családot vizsgáló kutatásából. A szabadságot kivevők általában 6-7 napot maradtak otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a gyermekről. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett valamilyen más családtag, például nagyszülő vigyáz a gyermekre. Ennek egyik oka lehet, hogy a munkavállalók hatvan százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, amely arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80%). Meglepő, hogy minden tizennegyedik esetben a válaszadók egyedül hagyják otthon hét évnél fiatalabb gyermeküket.

„Megfigyelhető, hogy a két végpontban, az alacsonyabb beosztásban dolgozók és a felsővezetők esetében a legnehezebb annak megoldása, hogy otthon maradjanak a beteg gyerekkel. Előbbi esetben a munkavállalók is félnek, hogy nem tartják őket megbízható munkaerőnek, míg az utóbbinál a helyettesítésre nincs szinte soha megfelelő lehetőség – mondta el Sámson Dorottya, a Profession.hu szakértője.  „Sok cégnél szerencsére már belátták a helyzet megoldásának fontosságát, és amennyiben a munkakör engedi, adnak lehetőséget az otthoni munkavégzésre ilyenkor. Egyes vállalatok akár a táppénzes időszakban is teljes bért fizetnek a dolgozóiknak, extra juttatásként” – tette hozzá.

Nem csak alkalmazott, ember
Az etikus vállalat figyel az összes érintettjének jóllétére, a környezetre, a társadalomra is. Sokszor azonban megfeledkezünk arról, hogy az érintettek között a munkavállalók is ott vannak. Lássuk a legfontosabb elveket és néhány jó példát!

Érdemes-e szabadságot kivenni?

Amennyiben otthon kell maradni a gyermekkel, a szabadság vagy a táppénz közül lehet választani. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Szabadság kivétele sok esetben azért sem jöhet szóba, mert a munkaadó gyakran nem tudja a kieső munkavállaló nélkül megoldani a munkavégzést, ráadásul a szabadság szándékát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell. „A szabadság előnye viszont, hogy annak időtartamára távolléti díj jár, vagyis a munkavállaló megközelítően olyan mértékű díjazásban részesül, mint ha dolgozna. Így amennyiben a munkáltató hozzájárul a szabadság kiadásához, a munkavállalónak gyakorlatilag nincs keresetkiesése – tette hozzá dr. Mihovics Lívia, az Oppenheim ügyvédi iroda munkajogásza. Fontos tudnivaló, hogy betegszabadságot a munkavállaló csak saját betegsége esetén vehet ki a keresőképtelenség első 15 napjára minden naptári évben.

A gyermek életkorával arányosan csökken a táppénz időtartama

A gyermek lebetegedése esetén gyermekápolási táppénz (GYÁP) igénylésére jogosult a munkavállaló. Ezt az anya és az apa egyaránt igényelheti, fontos feltétel azonban, hogy csak a gyermekét saját háztartásában nevelő szülők igényelhetik. Ennek időtartamát a gyermek életkora határozza meg: egyéves korig korlátlan, 1–3 éves kor között évente 84 naptári nap táppénz jár egy gyermek után, 3 és 6 éves kor között évenként 42 naptári nap, 6 és 12 éves kor között pedig évenként 14 naptári nap jár gyerekenként (ilyenkor a naptári év helyett a gyermek születésnapjától számítják az év kezdetét). Tizenkét éves kor fölött nincs olyan társadalombiztosítási eljárás, ami automatikusan járna. A gyermekápolási táppénz összegét ugyanúgy számítják ki, mint a saját jogon járó táppénzét. Meg kell említeni, hogy a táppénz összege alacsonyabb, mint a munkavállaló munkabére, és különösen a magasabb keresetűek számára jelent jelentős keresetkiesést, hiszen egyhavi táppénz összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet – hangsúlyozta Dr. Mihovics Lívia.

Szabi alatt is dolgozik a magyar
A munkavállalók többségének még a szabadsága alatt is rendelkezésre kell állnia, ha céges ügyben keresik, bár a megkérdezettek fele egyáltalán nem örül annak, ha az irodán kívül munkával kell foglalkoznia. A Randstad Workmonitor legfrissebb adatai szerint a munkahelyi nyomás ellenére csupán minden harmadik alkalmazott érzi úgy, hogy a nyaralás alatt is reagálnia kell a hivatalos levelekre, hívásokra.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor