A gyermek lebetegedésekor a munkavállalók egyharmada egyáltalán nem vesz ki szabadságot, derül ki a Profession.hu több mint 500 családot vizsgáló kutatásából. A szabadságot kivevők általában 6-7 napot maradtak otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a gyermekről. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett valamilyen más családtag, például nagyszülő vigyáz a gyermekre. Ennek egyik oka lehet, hogy a munkavállalók hatvan százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, amely arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80%). Meglepő, hogy minden tizennegyedik esetben a válaszadók egyedül hagyják otthon hét évnél fiatalabb gyermeküket.
„Megfigyelhető, hogy a két végpontban, az alacsonyabb beosztásban dolgozók és a felsővezetők esetében a legnehezebb annak megoldása, hogy otthon maradjanak a beteg gyerekkel. Előbbi esetben a munkavállalók is félnek, hogy nem tartják őket megbízható munkaerőnek, míg az utóbbinál a helyettesítésre nincs szinte soha megfelelő lehetőség – mondta el Sámson Dorottya, a Profession.hu szakértője. „Sok cégnél szerencsére már belátták a helyzet megoldásának fontosságát, és amennyiben a munkakör engedi, adnak lehetőséget az otthoni munkavégzésre ilyenkor. Egyes vállalatok akár a táppénzes időszakban is teljes bért fizetnek a dolgozóiknak, extra juttatásként” – tette hozzá.
Amennyiben otthon kell maradni a gyermekkel, a szabadság vagy a táppénz közül lehet választani. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Szabadság kivétele sok esetben azért sem jöhet szóba, mert a munkaadó gyakran nem tudja a kieső munkavállaló nélkül megoldani a munkavégzést, ráadásul a szabadság szándékát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell. „A szabadság előnye viszont, hogy annak időtartamára távolléti díj jár, vagyis a munkavállaló megközelítően olyan mértékű díjazásban részesül, mint ha dolgozna. Így amennyiben a munkáltató hozzájárul a szabadság kiadásához, a munkavállalónak gyakorlatilag nincs keresetkiesése – tette hozzá dr. Mihovics Lívia, az Oppenheim ügyvédi iroda munkajogásza. Fontos tudnivaló, hogy betegszabadságot a munkavállaló csak saját betegsége esetén vehet ki a keresőképtelenség első 15 napjára minden naptári évben.
A gyermek életkorával arányosan csökken a táppénz időtartama
A gyermek lebetegedése esetén gyermekápolási táppénz (GYÁP) igénylésére jogosult a munkavállaló. Ezt az anya és az apa egyaránt igényelheti, fontos feltétel azonban, hogy csak a gyermekét saját háztartásában nevelő szülők igényelhetik. Ennek időtartamát a gyermek életkora határozza meg: egyéves korig korlátlan, 1–3 éves kor között évente 84 naptári nap táppénz jár egy gyermek után, 3 és 6 éves kor között évenként 42 naptári nap, 6 és 12 éves kor között pedig évenként 14 naptári nap jár gyerekenként (ilyenkor a naptári év helyett a gyermek születésnapjától számítják az év kezdetét). Tizenkét éves kor fölött nincs olyan társadalombiztosítási eljárás, ami automatikusan járna. A gyermekápolási táppénz összegét ugyanúgy számítják ki, mint a saját jogon járó táppénzét. Meg kell említeni, hogy a táppénz összege alacsonyabb, mint a munkavállaló munkabére, és különösen a magasabb keresetűek számára jelent jelentős keresetkiesést, hiszen egyhavi táppénz összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet – hangsúlyozta Dr. Mihovics Lívia.
