Beköszöntött a szüreti időszak, a gondos gazdák már elkezdték a kádak, darálók, prések és hordók tisztítását, karbantartását, illetve árgus szemekkel vizsgálják a szőlőtőkéket, és figyelmesen tanulmányozzák az időjárás-jelentéseket, folyamatosan pontosítva a szürettel kapcsolatos terveiket. Mindez nagyon fontos, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szüret hangulatát nemcsak az időjárás ronthatja el, hanem az elhanyagolt adminisztráció és bizonylatolás esetén a NAV is fagyos hangulatot tud teremteni a szőlőbirtokon, a présházakban és a borospincékben egyaránt.
A szőlőborral kapcsolatban általában az él a köztudatban, hogy nem kell utána jövedéki adót fizetni, azonban kevésbé ismert, hogy – alapvetően a borok minőségének védelme érdekében – számos technológiai és adminisztrációs előírást is be kell tartaniuk azoknak, akik szőlészetre, illetve borászatra adják a fejüket. Az adminisztrációs kötelezettségek egy része nem kapcsolódik közvetlenül a vámhatósághoz, hiszen bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség – bizonyos kivételektől eltekintve – keletkezik a hegyközségek felé is, többek között azoknak, akik 1 000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művelnek, akik borszőlőültetvényük termését értékesítik, vagy akik értékesítési céllal készítenek bort. Fontos tudni, hogy a hegyközségek felé szolgáltatott adatokhoz hatósági ellenőrzések és eljárások során a vámhatóság is hozzáféréssel rendelkezik.
Mindezek alapján amennyiben a szőlősgazda csak saját fogyasztásra és legfeljebb évi 1000 liter szőlőbort állít elő saját, illetve saját és vásárolt szőlőből, függetlenül attól, hogy az általa megtermelt borszőlőből értékesít-e, abban az esetben a vámhatóság felé nem keletkezik sem bejelentési, sem pedig bevallási kötelezettsége. Ennek ellenére pincekönyv-vezetési kötelezettségét teljesítenie kell, amihez be kell szereznie a hegybírótól a szőlő származási bizonyítványát is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy amennyiben szőlőértékesítésre került sor, abban az esetben az abból származó jövedelem után személyi jövedelemadó (szja)-bevallási és -fizetési kötelezettség keletkezik az adóhatóság felé, sőt amennyiben az értékesítés üzletszerűen, illetve rendszeresen történik, akkor az eladási ár után áfakötelezettség is felmerül – írta Vizer József, az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.
Amennyiben valaki saját célra 1000 litert meghaladó mennyiségben kíván saját, illetve saját és vásárolt szőlőből előállítani, vagy szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy több mint 500 kilogramm vásárolt szőlőből kíván szőlőbort előállítani, vagy az előállított szőlőből értékesíteni is kíván, abban az esetben egyszerűsített adóraktári engedélyt kell kérelmeznie a vámhatóságtól. Ez a pincekönyv-vezetésre és származási bizonyítvány beszerzésére vonatkozó kötelezettség mellett azzal is jár, hogy gazdasági évenként kétszer, a december 1-jétől július 31-ig terjedő időszakról augusztus 15-ig, majd az augusztus 1-jétől november 30-ig terjedő időszakról december 15-ig készletelszámolást köteles benyújtani a vámhatóság felé. Az elszámolás egyaránt kiterjed a szőlőkészlet, a termékkészlet (szőlőbor és pezsgő), valamint a melléktermékek mennyiségének alakulására.
Hogy miért is kell tartani a vámhatósági ellenőrzésektől miközben a szőlőbor után jövedéki adót nem is kell fizetni? Azért, mert az adminisztrációs kötelezettségek vagy a szőlőbor-előállításra, -kezelésre vonatkozó szakmai rendelkezések megsértését a vámhatóság mulasztási bírsággal, illetve jövedéki bírsággal sújtja, továbbá bizonyos esetekben az előállított terméket, illetve az előállításhoz használt eszközöket lefoglalhatja vagy elkobozhatja. Bármely borosgazda számára garantáltan kijózanító hatású, amikor végig kell néznie, ahogyan a pénzügyőrök lefoglalják egyévi kemény munkája gyümölcsét, nem beszélve arról, amikor a vámhatóság határozatát olvasva szembesül a kiszabott mulasztási bírság és jövedéki bírság összegével, mely utóbbi adómentesnek nem minősülő szőlőbor után literenként 60 Ft (de minimum 30 000 Ft), a jogszabályi előírásoktól eltérő módon előállított vagy kezelt bor után pedig literenként 3000 Ft (de minimum 100 000 Ft).
Mindezek alapján látható, hogy érdemes a szüreti előkészületek közben a kádak és hordók kitisztítása, karbantartása mellett azt is számba venni, szükség van-e a hegyközséghez, illetve a vámhatósághoz való bejelentkezésre, illetve ki kell-e alakítani a pincekönyv és borkísérő okmányok használatának, valamint a készletjelentések készítésének rendjét, hogy az egész éves kemény munka után novemberben, Szent Márton napján nyugodt szívvel lehessen belekóstolni a 2014. évi újborba.