A multiknak leszünk adóparadicsom

2016. november 18. péntek - 09:35 / PP/MTI
  •    

A nagyvállalatok versenyképességét javítja elsősorban a tegnap bejelentett társasági adó csökkentés az MTI által megkérdezett szakértők szerint. A kisebb vállalatoknak, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabb az eredményre.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy jövőre 9 százalékos egykulcsos lesz a vállalati nyereségadó. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig közölte, a lépés 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

A kisebb vállalatoknak nem jelent érzékelhető tehermérséklést

Szmicsek Sándor a Mazars adótanácsadó cég adópartnere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasági adó csökkentése 9 százalékra elsősorban a nagy nyereséggel működő nagyvállalatoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem jelent érzékelhető tehermérséklést, számukra a piaci hatások változása ennél dominánsabb az eredményre. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 145 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést a kormány “kompenzálni fogja” . Elképzelhetőnek tartotta például újabb speciális adó bevezetését, példaként a bankszektort említette. Megjegyezte, hogy a 200 milliárd forintos tartalék a jövő évi büdzsében ugyan valóban fedezetet nyújt a bevételkiesésre, de hangsúlyozta, hogy ekkora tartalékra szükség lesz, így a kiesését pótolni kell.

nagyvállalat nagy részesedés, kisvállalat kis öröm

Kép:Fotolia

A járulékcsökkentés, minimálbér emelés inkább közhangulatjavító, semmint versenyképesség javító döntés

Szmicsek Sándor úgy vélte, hogy a mostani bejelentéssel még nincs vége az adóváltozásoknak, nem a társaságiadó-csökkentés volt az utolsó a sorban. Hangsúlyozta azt is, hogy az eddig bejelentett lépésekből a járulékcsökkentés, minimálbér emelés inkább közhangulatjavító, semmint versenyképesség javító döntés. Utóbbihoz ugyanis a munkára rakodó terhek érzékelhető mérséklésére lenne szükség – mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az a járulékcsökkentés, amelyet a vállalatoknak béremelésre kell fordítaniuk, nem javítja a versenyképességet, bár a fogyasztás bővülését elősegíti.  Összességében azonban mindenképpen üdvözlendőek a változások, feltéve, hogy ezeket nem követik megszorítások – jegyezte meg.

Burján Ákos, a PwC Magyarország cégtársa szerint a lépés költségvetési hatása közepes, nem tűnik jelentősen kockázatosnak, azt középtávon a gazdaság növekedése könnyen ellensúlyozhatja. A PwC elemzője is egyetért azzal, hogy a nagyobb társaságoknál ugyan jelentős a csökkentés, azonban mivel sok esetben vesznek igénybe adókedvezményeket, ez a könnyítés nem érinti egységesen azokat. Hegedüs Sándor az RSM Hungary adóüzletágának vezetője szerint épp azoknak a nagyvállalatoknak, elsősorban multiknak jelent a változás nagyobb támogatást, amelyeknek mostanában jár le a korábban a kormánnyal fix időtávra kialkudott adókedvezményük, és emiatt a jövőbe több taót kellene fizetniük.

Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója (korábbi helyettes államtitkár) szerint minden társasági adóalanynak kedvez a kulcscsökkentés, feltéve, hogy a kedvezmények rendszere alapvetően nem változik. Mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját is sokkal többen választhatják majd a bevételi értékhatár duplázása miatt,  a mikrovállalkozásoktól a legnagyobb cégekig minden vállalkozó adóterhelése csökkenhet 2017-ben, ami jelentős, százmilliárdos összegeket hagy a versenyszektorban. Ez részben fedezetet teremthet akár béremelésekre, akár új beruházásokra, akár kutatásokra, fejlesztésekre – tette hozzá.

Magyarország a világon az egyik legalacsonyabb társaságiadó-mértékeket alkalmazó ország lesz

Burján Ákos szerint a jelenlegi nemzetközi adózási környezetet figyelembe véve ilyen szintű adómérték kialakításakor az óvatosság mindenképpen indokolt, hiszen így Magyarország a világon az egyik legalacsonyabb társaságiadó-mértékeket alkalmazó ország lesz, megelőzve Ciprust és Írországot (12,5 százalék), sőt Gibraltárt, illetve Katart (10 százalék) is. Emiatt a bevezetés hatásait makro- és vállalati szinten nagyon fontos részletesen megvizsgálni – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője versenyképességi szempontból kifejezetten kedvezőnek nevezte a döntést. Az MTI-nek elküldött nyilatkozatában hangsúlyozta, a vállalati nyereségadó csökkentése kedvező versenyképességi szempontból, az adózási környezet ugyanis a versenyképességnek az egyik fontos eleme, és így vonzóbb tereppé válik a vállalkozásoknak a magyar gazdaság. A vállalati nyereségadó csökkentésével a kormány mozgásteret ad a béremelési nyomással szembesülő cégeknek is – tette hozzá. A szakember úgy vélte, a most bejelentett adócsökkentés és a korábban ismertetett 4 százalékpontos járulékcsökkentés egy vegyes megoldást jelent. “Ahhoz, hogy az élőmunkára rakodó adóterhelést nézve a régiós országok közelébe kerüljünk 10 százalékpontos járulékcsökkentésre lett volna szükség, de a költségvetési mozgástér alapján csak 5-6 százalékpontos mérséklés fért volna bele” – fejtette ki. Hozzátette, a kormány végül nem ezt az utat választotta, hanem a járulékcsökkentéssel némileg a munkára rakodó terhelést mérsékelte, közben pedig a cégek adóterhelését is csökkentette az alacsonyabb társasági adóval.

Jó esély van arra, hogy a vállalkozások további beruházásokat finanszíroznak majd a megtakarításokból

Pálszabó Tibor, az EY adópartnere szerint a bejelentett módosítás leginkább azt a közép- illetve nagyvállalati kört érinti, ahol a társasági adóalap meghaladta az 500 millió forintot, ezért korábban a 19 százalékos adó hatálya alá estek. A csökkentés náluk óriási adómegtakarítást fog jelenteni. Magyarország növekvő gazdaság, ezért jó esély van arra, hogy a vállalkozások a megtakarításokat a növekedés szolgálatába állítják, és további beruházásokat finanszíroznak majd ezekből az összegekből – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a régióban a szomszédos országokat tekintve egyértelműen a legalacsonyabb lehet így a magyar társasági adókulcs: Szlovákiában 22 százalékos a társasági adó kulcsa, Romániában 16, Szerbiában pedig 15 százalék. Az alacsony adókulcs egyértelmű versenyelőny és komoly vonzerőt jelenthet a multinacionális vállalatcsoportok beruházási döntései során.

 

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek