5 kérdés, 5 válasz mindennapi cégvezetéshez

2014. október 11. szombat - 07:30 / asalgo
  •    

A cégek többségénél jelentkező problémák és az időről-időre felmerülő kérdések nagyon hasonlóak: kivel, milyen típusú szerződést érdemes kötnünk, ha megbízzuk, mit kell pontosan bejelentenünk, ha számlázó programot használunk vagy mi a teendő, ha túlléptük a KATA értékhatárt. Az eKontento Könyvelőiroda segítségével tisztázunk néhány alapkérdést.

Kép:PP archív

1. Hogyan kerüljük el a többes jogviszony megállapítását?

A felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük, ilyen kapcsolt munkakörben ellátható a kft-ben az ügyvezetői feladat és egyidejűleg az egyéb alaptevékenységhez kötődő feladatok. A kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban. Megbízás keretében sem csak egy feladat látható el. A megbízás kiterjedhet az ügyvezetői feladatokon túl egyéb, társas vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységre is – a megbízott és a megbízó egy megbízási szerződésben rögzítheti az általa ellátandó feladatokat. A többes jogviszony be nem jelentéséért akár 1 millió forintra is bírságolhat az adóhatóság, a részletekért olvassa el cikkünket.

2. Szerződések: mikor, milyet kössünk?

Számos cég életében merül fel a kérdés, hogy az új munkaerővel munkaviszonyt vagy egyéb jogviszonyt, például megbízási szerződést létesítsen.Ez sok mindentől függhet. Lássuk az alapokat!

  • Munkavégzésre irányuló jogviszony esetén – munkaszerződést, munkaköri leírással kiegészítve (Munka törvénykönyve alapján), azaz fontos, hogy minden kötelező elemet tartalmazzon a szerződés. Cikkünkből kiderül, mit kell pontosan egy munkaszerződésnek tartalmaznia.
  • Munkával elérhető eredmény ellátásához – vállalkozási szerződést (Ptk. alapján)
  • Olyan feladat ellátására, melynél a megbízott a feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni (nincs eredménykötelem) – megbízási szerződés (Ptk. alapján)

3. Számlázó programok: kinek, mit kell bejelenteni?

A 2014. október 1-én használatban lévő program nevét, verziószámát, a fejlesztő és az értékesítő nevét, adószámát. Egyelőre még csak nyomtatványtervezet van, ezen a használatbavétel idejét is kérik. A számlázó program értékesítői – általában – felkészültek, hogy a bejelentéshez szükséges adatokat megküldjék. A határidő: 2014. november 15. Ez a határidő csak azokra a cégekre vonatkozik, akik már október 1-e előtt használták azt a számlázó programot, amit most is alkalmaznak. De mi az előírás, ha október 1-je után vettük meg a programot?  A választ megtalálja cikkünkben.

4. Céges rendezvények: mennyit kell adózni utánuk?

A személyi jövedelemadó törvény úgy fogalmaz, hogy, ha a rendezvény, esemény döntő részben vendéglátásra, szabadidő programra irányul, akkor a viselt költség egyes meghatározott juttatásnak minősül”, és így 51,17 százalék terhet visel. A rendezvény során felmerülő egyes költségelemeket célszerű egyenként megvizsgálni, és felállítani a következő 3 kategóriát:

  •   bevételnek nem minősülő egyes elemek
  • biztosan bevételnek minősülő egyes elemek
  • a rendezvény jellege alapján besorolható egyes elemek

A fenti kategóriák felállítása után lehet megnézni az egyes elemek adózására vonatkozó előírásokat. A részletekért kattintson a Hogyan kell adózni céges buli után című cikkünkre. 

5. KATA: mit csináljunk, ha elérjük a 6 millió forintos értékhatárt év közben?

Aki nem éri el az éves 6 millió forintos belföldi árbevételt, annak van lehetősége az alanyi mentességet választani. De semmiképp nem javasolt kilépni a katából akkor sem, ha elérjük a 6 millió forintos értékhatárt, mert ezzel csökken az éves keretösszegünk és kénytelenek leszünk kifizetni a 40 százalékos adót. Katás vállalkozás indítása előtt célszerű eldönteni, hogy válasszuk-e az alanyi adómentességet vagy sem. De mit jelent az, hogy alanyi mentesek vagyunk az áfában? Miért jó és miért nem jó, ha áfásak vagyunk? Olvassa el cikkünket.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek