A Balti-tengeri Swinoujschieben kereken 1 milliárd euróból, részben uniós támogatással épült fel Lengyelorsazág első, cseppfolyós gáz (L.N.G.) fogadására alkalmas terminálja. 2015-ben Katarból érkeztek az első szállítmányok, azóta Norvégiából és növekvő mennyiségben az Egyesült Államokból is. Tavaly az 2017-eshez viszonyítva 60 százalékkal több folyékony gáz érkezett. Az 6 százalékkal csökkentette az orosz forrásból érkező behozatalt, amely még a lengyel szükséglet felét fedezi. A PGNiG nevű lengyel állami cég három nagy amerikai szolgáltatóval között hosszú távra szóló megállapodást a szállításról, két szolgáltató esetében módjuk van a megvásárolt gáz tovább-értékesítésére is.
A lengyel kormány, annak tükrében is, hogy 10 éve az orosz-ukrán árviták miatt a Gazprom három hétig nem szállított gázt Európába, az orosz forrásoktól való függetlenedésre törekszik – fontosabbnak tartva az ellátás biztonságát, mint az árat.
Ha az amerikaiaknak fizetek a gázért, NATO-szövetségesünknek fizetek– mondja Potr Wozniak, a PGNiG elnöke, volt energiaügyi miniszter. A balti-tengeri bázis mindenkor képes az ország energia-ellátásában fellépő hiányok pótlására, az ország szükségletének negyedét tudja biztosítani. A PGNiG emellett beruházott egy norvégiai gázmező kiaknázásába és vezeték építését tervezi.
Donald Trump amerikai elnök ismételten sürgette az európai országokat, vásároljanak több cseppfolyósított gázt, kiváltva az
AZ EU nyomására a Gazprom arra kényszerült, hogy európai szerződéseinek nagy részénél árait a gáz világpiaci ára határozza meg, nem pedig az olajé, amely nagy mértékben változó. Az amerikai cégek kétszer annyiért tudják eladni cseppfolyósított gázukat Európában, mint otthon, de a jelenlegi áraknál profit-rátájuk így is alacsony.
(Forrás: The New York Times)
