A foglalkoztatottak száma 2013 áprilisában – a KSH-nak az uniós módszertani szerinti munkaerő-felvételében – 2010-hez képest nőtt 140 ezer fővel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése mögött nem a közmunkában dolgozók számának az emelkedése áll. 2010 márciusában 76 ezer közfoglalkoztatott volt, 2013 márciusában az adatok szerint 80 ezren tartoznak ebbe a foglalkoztatási kategóriába, azaz jelentős növekedés e területen nem történt.
A munkahelyek száma dönt
A növekedés mögött az első negyedéves adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozók és a szolgáltatásokban dolgozók számának növekedése áll. Az ipari szektorban dolgozók száma viszont csökkent az elmúlt három év alatt, vagyis ez a tendencia semmiképpen sem támasztja alá a kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar ipar húzza majd ki az országot a nehéz helyzetéből.
A KSH másik - az alkalmazottak bérére és ehhez kapcsolódva a létszámukra vonatkozó - un. intézményi statisztika szerint ugyanakkor 2010-hez képest csökkent 2013-ban a foglalkoztatottak száma mintegy 20 ezer fővel. (A KSH a bérek alakulását mérő statisztikájában az 5 főnél többet foglalkoztatók adatait gyűjti össze). A két felvétel adatai közötti eltérés oka is több minden lehet. Az egyik, és ez a valószínűbb, hogy nőtt azoknak a feketén foglalkoztatottaknak a száma, akiket a munkáltatók nem jelentenek be a nyilvántartásba, miközben a munkavállalók saját magukról azt mondják a megkérdezés során, hogy dolgoztak az elmúlt időszakban. A másik ok, hogy sokan a munkanélküliség elől olyan mikrovállalkozásokban kezdenek el dolgozni, amelyek 5 főnél kisebb létszámúak és emiatt nem kerülnek be a KSH megfigyelésébe. Ezek a cégek kevéssé tőkeerősek, és inkább átmeneti megoldást jelentenek.
További fontos eleme a foglalkoztatottsági folyamatok alakulásának az un. „fekete munkában” alkalmazottak száma. Már a válság kirobbanását követően 150 ezer fő körül volt az a létszám, amit elbocsátottak a vállalatok, a közintézmények. E létszámleépítés után érezhetően megnőtt a regisztrálatlanul foglalkoztatottak száma. A 2010-ben kissé lassuló folyamatot – sajnos kormányzati gazdaságpolitikai lépések következtében – 2012-től újra erőteljes növekedés jellemzi a fekete foglalkoztatás területén. A cégek 80 százalékánál fordul elő munkaügyi szabálytalanság, és ezek között kiemelkedő részarányú jogsértés a be nem jelentett munkavégzés. A munkaügyi hivatal jelentései alapján végzett becslések a foglalkoztatottak mintegy 6-7 százalékára teszik a be nem jelentettek létszámát. Utánuk pedig egyrészt nem fizetnek járulékokat, másrészt e dolgozók elesnek a hivatalos munkavállalói jogosultságoktól is.
A munkahelyvédelmi akcióterv nem védett eleget
Az Európai Bizottság jelentése szerint az utóbbi években valamelyest nőtt a foglalkoztatottak aránya Magyarországon. Ennek két fő oka van: a korai nyugdíjba vonulás akadályozása és a szociális ellátások csökkentése, de ezzel együtt is a tagállamok foglalkoztatási rangsorában csupán a 24. helyen állunk.
A munkahelyvédelmi akcióterv tehát nem hoz a foglalkoztatottak számában bővítést, sőt nem védte meg a munkahelyük elvesztésétől sem a dolgozókat. Ezt az Európai Bizottság dokumentuma is alátámasztja, kiemelve, hogy e terv nem elég célzott. A munkáltatói oldalról nézve persze ésszerű is lehetne a folyamat, hiszen az alkalmazottak számát akkor kell bővíteni, amikor az így keletkező kapacitással olyan többlet terméket, vagy szolgáltatást lehet biztosítani, amelyre kereslet is mutatkozik. A magyar gazdaságnak viszont éppen az a problémája, hogy a piacai beszűkültek, emiatt elsősorban nem a munkaerő ára a legnagyobb gond, hanem az, hogy a vállalkozások egyre nehezebben értékesítik terméküket.
