Országos ingatlanár-körkép: telekárak

Az ingatlanpiacon idén folytatódott a korábban megindult folyamat: az építési telkek szegmensében az újlakás-építést és -vásárlást támogató kormányzati kedvezmények hatására az egyéni vásárlók mellett felerősödött a nagy lakásszámú beruházásra alkalmas beépítetlen telkek iránti vállalkozói kereslet, amely bár a korábbinál visszafogottabban, de tovább növelte az árakat. A használt lakások piacán az elmúlt év közepéig „lecsengett” árrobbanás után az árak változatlanul stagnálnak, néhány ingatlantípusban visszaestek, míg az újlakás-piacon a keresletélénkülés és árnövekedés tapasztalható. Ugyanakkor a csökkenő lakásbérleti és iroda-, valamint jelenleg stagnáló üzlethelyiség-díjak mellett valamelyest megmozdultak az országosan alacsony földárak.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A főváros telekpiacán – főleg Budapest presztízsértékű budai területein – az árnövekedés az év első kilenc hónapjában sem maradt el, de korántsem volt olyan látványos, mint az elmúlt két-két és fél évben. Ekkor az építési parcellák árának emelkedése átlagosan 45-50 százalékra tehető, de van olyan felkapott része a budai oldalnak, ahol tavaly ősszel akár 80 százalékkal is többet kértek egy-egy panorámás, társasházi beruházásra alkalmas építési területért, mint 1998 végén, 1999 elején.

A telekárak felfelé „araszolásának” legfőbb mozgatója a szakemberek szerint – főleg Budapesten és a nagyobb vidéki városokban – idén is az egyre szűkülő piaci kínálat. Két-két és fél évvel ezelőttig ugyanis a budapesti és néhány nagyvárosi telekpiac szinte minden szegmensét a bő választék jellemezte, ami kedvezően hatott a piacra: gyakorlatilag a vásárolni szándékozók „diktáltak”, ami viszonylag kedvező, stagnáló telekárakat eredményezett. A beindult számos vállalkozói lakópark-, társasház-, valamint magánerős építkezés és egyéb ingatlanberuházás nyomán azonban nemcsak a kínálat szűkült le jelentősen, hanem az árak is mozgásba lendültek, és eddig soha nem tapasztalt magasságba szöktek.

A főváros telekpiacán a négyszögölárak emelkedése idén folytatódott, de üteme a korábbihoz képest valamelyest mérséklődött. Az év eleji előrejelzések átlag 20% körüli éves növekedést jeleztek, melyet az év első nyolc hónapjának adatai igazolnak: július–augusztusra 10-15, a kiemelt családi házas övezetekben pedig 20-25%-kal kértek többet egy-egy parcella négyszögöléért, mint tavaly decemberben. Ez a tendencia a Mareco Ingatlan Rt. szakemberei szerint az év hátralévő hónapjaiban is folytatódik, így a telekárak december végéig elérik a prognosztizált 20, egyes esetekben pedig 30%-os éves növekedési mértéket.

Ha a konkrét budapesti telekpiacot nézzük, a kerületek közül az árak és a kereslet szempontjából idén is a budai oldal, annak is I., II., XII. kerületei a meghatározók. Itt a belső, drágább részeken elsősorban a beruházó társaságok vásárolnak, míg a családi házat építő, a budai oldalhoz ragaszkodó magánszemélyek a II. kerület külsőbb, árban elérhetőbb II/A (Pesthidegkút) részeinek beépítetlen területeit keresik, ahol a négyszögölárak jóval alacsonyabbak: 120-170 ezer forint között mozognak. A III. kerületben idén is számos építési parcellát kínálnak eladásra, és a választék is széles skálájú: sík- és hegyvidéki területek, családi, társas- és sorházépítésre alkalmas telkek között lehet válogatni, átlag 86 ezer forintos négyszögöláron. A XI. kerület Sas-hegyi részén már mélyebben kell az építkezőnek a zsebébe nyúlnia: az átlag négyszögölár augusztus végére elérte a 195 ezer forintot, de a jó paraméterű, panorámás telkek négyszögöléért akár 200-250 ezer forintot is elkérnek. Aki ragaszkodik Budához, de nem tudja ezeket az igen borsos árakat megfizetni, annak érdemes a XXII. kerület rohamosan fejlődő rózsavölgyi részén keresgélni a kínálatban, ahol az átlag négyszögölár idén nyár végére–ősz elejére 44 ezer forint körül alakult.

Idei, új jelensége a fővárosi telekpiacnak, hogy a jó adottságú üres építési területek fogyásával és a vállalkozói lakásberuházások számának növekedésével mind jobban beindult a műszakilag elavult, lebontásra „megérett” épülettel ellátott – sor- és társasházi lakások építésére alkalmas – telkek forgalma, valamint, hogy a családi házas telkek piaca a centrumból mára jórészt áttevődött a külső pesti kerületekbe és az agglomerációba. A főváros ezen kerületeiben a budainál jóval alacsonyabb árakkal számolhatnak a telekvásárlók, azonban a szaporodó családi és társas vállalkozású építkezések hatására itt is várható a piac beszűkülése. Ennek jó példája már ma is a XIV. kerület, ahol – miközben hihetetlen mértékű igény lenne rá – szinte nincs eladásra szánt telek, és ha elvétve akad egy-egy a kínálatban, az is kisebb házas parcella. A kerületben egyébként a jó fekvésű területek átlagos négyszögölára 145 ezer forint körüli, de a társasházi beruházásra alkalmas építési telkek ennél jóval magasabb áron cserélnek gazdát. Zugló mellé lassan kezdenek felzárkózni a többi, pesti zöldövezeti – IV., XV., XVI., XVII., XVIII. – kerületek is: ahol jelenleg igen széles skálán, 27-85 ezer forint között szóródnak a négyszögölárak.

Budapest építési telekkínálatának folyamatos beszűkülése, az árak rohamos emelkedése „jótékonyan” hatott a környező települések telek- és általában az ingatlanpiacára is, amely e területeken is jelentős áremelkedéseket idézett elő. Eredményeként ma már a közvetlen szomszédos, divatos településeken – mint például Budakeszi, Budajenő, Budaörs, Solymár – is 40-55 ezer forintos átlag telek-négyszögölárral kell a vevőknek kalkulálni, a hegyoldali, különleges panorámájúak négyszögöléért azonban már itt is elkérik akár a 120-130 ezer, de gyakran még az úgynevezett nadrágszíj parcellák esetében is a négyszögölenkénti 19-35 ezer forintot. Kissé távolabb a fővárostól, a jó beépíthetőségű, közműves területek négyszögölára már többnyire 40 ezer forint alatt marad: például Diósdon 26-30 ezer, Zsámbékon 25-30 ezer, Piliscsabán 22-27 ezer, Etyeken 20 ezer, Veresegyházon pedig 18-22 ezer, de Szentendrén már szintén a fővárosihoz hasonló, némely esetben háromszoros áron lehet egy négyszögölhöz jutni, mint 1998 végén vagy 1999 derekán: a belvárosban átlag 100 ezer, a pismányi részen pedig 39-60 ezer forint között szóródik a telek-négyszögölár. Az ország nagyvárosaiban – Sopronban, Pécsett, Szegeden, Győrben – szintén „hiánycikké” vált az építési parcella, és ha mégis akad a palettán néhány jó adottságú, igencsak magas áron cserélnek gazdát. Sopronban például 21-150 ezer, Győrben 15-50, Szombathelyen 16-52, míg Debrecenben 18-65, Szegeden pedig helytől, paraméterektől függően 17-58 ezer forint között mozog az építési területek négyszögölára.

Az üdülőterületek közül továbbra is a Balaton vezeti a listát, de a fejlesztés előtt álló kisebb tavaink menti települések is népszerűek a hazai és a külföldi befektetők körében. Ez utóbbiak közé tartozik például a Bánki- és a Tisza-tó környezete. A Balaton melletti 250-300 négyszögöles építési telkek esetében átlag 10-15 millió forint körüli árral lehet kalkulálni, de a Velencei-tó melletti településeken (Agárdon, Velencefürdőn) is elkérik egy-egy 300 négyszögöles, jó helyen fekvő telekért az 5-10 milliót, míg a Tisza-tó mellett akár már 2500-4800 forintos négyszögöláron hozzá lehet jutni egy vízpart szomszédságában, vagy attól valamelyest távolabb fekvő parcellához.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo