Nézzünk a tükörbe!

Az állam kiengedte a kezéből a hitel fogalmának meghatározását, s ezzel magának a pénznek a teremtését. Ez a gyökere a világgazdasági válsággá terebélyesedett hitelválságnak, amelynek ráadásul nincs önkorrigáló mechanizmusa, szemben a konjunktúra- vagy tőzsdeválsággal. Éppen ezért hosszú és nehéz lesz a kilábalás, Magyarország helyzetét pedig belső fejlődésének sajátosságai tovább nehezítik, állítja Róna Péter közgazdász, aki szerint következetes nemzeti önelemzésre s ennek nyomán új magyar gazdasági modellre van szükség.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Azon kevesek közé tartozik Róna Péter közgazdász, akik nagyon korán, már hónapokkal ezelőtt állították: nem egyszerűen az amerikai pénzpiaci válság szélső hullámainak hatásától kell tartanunk, hanem nagyon mély és kiterjedt világgazdasági válság közeleg.

- Melyek azok a tünetek, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy világméretű válsággá terebélyesednek s nem csak a világ pénzpiacaira hatnak az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság következményei?

- Ennek a konkrét válságnak a legfontosabb jellegzetessége, a lényege az, hogy hitelválság. Ha a válság kirobbantó oka - mint ahogyan azt egyesek gondolták - a magas energia-, élelmiszer- vagy nyersanyagár lett volna, akkor konjunktúraválságról beszélhetnénk, amelybe be van építve az egyensúly helyreállításának a lehetősége, mert a rendszer önmagában korrigálja a válság okait. Fontos, hogy nem is tőzsdeválság, mint a '87-es, amit én New Yorkban egy bank vezérigazgatójaként éltem át. Az klasszikus túlértékeltségi válság volt, a részvények piaci értéke túlzottan, drámaian csökkent, aztán a következő hónapok folyamán minden további nélkül beindult a korrekció. A '87 -es tőzsdeválságnak nem volt jelentősebb hatása a reálszférára, mint ahogyan a konjunktúraváltásoknak is általában véve rövid és viszonylag csekély a hatásuk a reálszférára.

- A hitelválság miért más?

- A hitelválságnak nincs önkorrigáló mechanizmusa. A hitelválságnak van egy felületi szintje, ami arról szól, hogy bizonyos hitelek bedőlnek. De van egy sokkal mélyebb szintje is, ami arról szól, hogy nincs hitel. Tehát a rendszer képtelen előállítani azt a mennyiségű és szerkezetű hitelt, amire a reálszféra működéséhez szükség lenne. A gyárak, a szolgáltatók nem azért nem képesek termelni, szolgáltatni, mert a termékükre nincs kereslet - bár ez is bekövetkezik -, hanem azért, mert a termeléshez szükséges pénzügyi forrásokat a rendszer nem képes előállítani.


"A hitelválságnak nincs önkorrigáló mechanizmusa"

- Ismert, hogy ennek a válságnak a kiindulópontja az amerikai másodlagos jelzálogpiac anomáliái voltak. De hogyan jöhetett létre olyan helyzet, amelyben ez globális válságot okozhatott?

- Mindaddig, amíg nem értjük meg, hogy mitől robbant ki ez a hitelválság, nagyon nehéz megállapítani azt, hogyan is lehet ezt helyrehozni. Azt tudjuk, hogy mik a hitelválság tünetei: a bankoknak nincs elég tőkéjük, a bankközi piac beszorul, befagy, a kötvénypiacoknak nincs finanszírozási lehetőségük, ergo a kötvényhozamok növekednek, a kötvénykibocsátók nem tudnak a piacra jutni, és így tovább. Az, amit az amerikai és az európai hivatalos pénzintézetek tettek - sok likviditás bepumpálása a rendszerbe, a bankok tőkehelyzetének rendbetétele, a betétesek betéteinek garantálása - alapjában véve felületi, tüneti kezelés.

- Ezek a lépések - ahogy ön mondja, a tüneti kezelés - nem érnek semmit?

- Kétségtelen, hogy ezek a lépések a kialakult helyzetben szükségesek, sőt helyénvalóak voltak. De a gond gyökere ennél sokkal mélyebb. Macchiavelli, Pico della Mirandola, a nagy európai reneszánsz gondolkodók az állam kialakulásával egy időben kezdtek el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mitől állam egy állam, melyek a szuverenitás indikátorai, tartozékai. Két olyan tényezőre világítottak rá, amely a mai napig is érvényes: az a herceg - állam - szuverén, aki képes az erőszak eszközeit kizárólagosan használni, és aki képes általánosan elfogadott pénzt veretni. Ez a két legfontosabb monopólium, amelyhez aztán a szuverén államok mindenféle más monopóliumokat is hozzátettek - olyan kicsinyes dolgokat, mint a sókereskedelem, vagy olyan alapvetőket, mint a szólás- vagy véleményszabadság is magukhoz próbáltak ragadni -, de ez a kettő végig megmaradt.

Egészen húsz évvel ezelőttig. Amikor is a neokonzervatív gondolkodás hatására az állam hatáskörének, felelősségének csökkentésére magát a szuverenitást fogalmazták újra, mégpedig úgy, hogy ezt a két tevékenységet is részben beszorították, részben levették az állam válláról, vagyis privatizálták, áttették a magánszektorba. Ma az iraki háború kiadásaiból több mint harminc százalékot privát fegyveres erők fenntartására fizetnek ki, de Magyarországon is elburjánzottak a legkülönbözőbb őrző-védő kft.-k, amelyeknek a tevékenysége súrolja és át is lépi az állam jogos tevékenységeinek a határát, például az olyan információszerzés, amely az államtitok fenntartását nehezíti. Ami a pénzt illeti, ugyanez történt. Az úgynevezett szintetikus, származékos piaci termékek alapjában véve a hitelállomány korlátlan növekedéséhez vezettek. Ma már senki nem tudja fölmérni, mekkora a világgazdaság hitelállománya. Sőt, bizonyos értelemben ma már nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mi a hitel.

Az állam az egész világgazdaságban kiengedte a kezéből a hitel fogalmának meghatározását, azt mondta: a hitel az, amiről a privát szektor egymás között megállapodik. Ezzel kiengedte a kezéből magának a pénznek a teremtését. Az állam felelős a gazdaság alapját képező hitelstruktúra állapotáért, és erről a felelősségről nem tud lemondani. Tehát nem engedheti meg azt, hogy boldog-boldogtalan pénzveretésbe kezdjen, és bankókat nyomtathasson.

Teljes interjú a Piac és Profit magazin novemberi számában olvasható.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo