A panellakások esetében Budán és a Belváros XIII. kerületében ezért a pénzért idén már nem lehetett panellakást kapni, de a külső kerületekben is elvétve akadt egy-egy darab. Ezzel szemben Közép-Magyarország régión kívül az emberek kedvükre válogathattak, ugyanis minden település kategóriában az értékesített panelek legalább 85 százaléka az értékhatárba beleesett. Pest megyében pedig ez az ingatlantípus kevésbé jellemző.
A téglalakások esetében egy fokkal jobb a helyzet a fővárosban, de ezért a pénzért elfogadható állapotú lakást inkább csak a pesti peremkerületekben lehet kapni, ahol minden ötödik lakás az értékhatár alatt kelt el. A belvárosban ugyan minden tízedik lakás nem került többe 15 millió forintnál, azonban ezek állapota többségében leromlott, felújításra szorul. Budán viszont ezért a pénzért senkinek sem sikerült lakáshoz jutnia. Az agglomerációban 15 millió forint alatt idén értékesített lakások 15 százalék talált új tulajdonosra. A vidéken értékesített állományban a legnagyobb arányban a 25-50 ezer lakosú településeken akadt az összeghatár alatti értékesítés, ahol a lakások 92 százaléka beleesett az értékbe, ami nagyobb az 5 ezer főnél kiseb települések 82 százalékos értékénél is. A régióközpontokban tízből hat ingatlan esetében fizettek maximum 15 millió forintot a vásárlók.
Családi házak a belvárosban nem jellemzőek, Budán pedig nem akadt 15 millió forintnál alacsonyabb áron történő értékesítés. Külső pesten és az agglomerációban minden ötödik családi házat értékesítettek ennél alacsonyabb áron. Az 5 ezer főnél kisebb településeken viszont az értéktartományba négyből három ingatan belefért, míg a régióközpontokban ez az arány csak 38 százaléka volt, a többi városban pedig legalább 50 százalék.
Jelenleg a lakóingatlanok csak 24 százalékát kínálják maximum 15 millió forintért, ami arányaiban 16%-kal kevesebb, mint az idén vásárolt lakások esetében mért érték. Mindez jól jelzi, hogy január óta érezhetően tovább drágultak a lakóingatlanok. Panellakás például Budapest egész területén nem akad 15 millió forint alatt és téglalakás is csak külső pesti kerületekben van, ahol a kínálat 10 százaléka beleesik az összeghatárba (Budán és a belvárosban ez az arány 1%).
Vidéki városokban is érezhetően apadnak az olcsóbb ingatlanok. Az 50 ezer főnél népesebb városok panel kínálatának 2/3 ugyan még 15 millió forint alatt van, de az értékesített ingatlanhoz képest ez 15-20 százalékos csökkenést jelent. Ennél is látványosabban apadt az olcsóbb téglalakások aránya vidéken. Az 50 ezer főnél kisebb városokban a kínálat fele ugyan az értékhatár alatt van, ez azonban arányaiban harmadával kevesebb az értékesített lakásállományhoz képest, sőt a 25-50 ezer fős városokban közel felével kisebb ez az arány. A megyei jogú városokban pedig a kínálat már csak harmada van 15 millió forint alatt és ez az értékesített állományhoz képest szintén harmadával kevesebb ingatlant jelent.
15 millió forintnál nem drágább családi ház Budapesten belül csak a pesti peremkerületekben akad, ott is csak a kínálat 4 százaléka, amely a már értékesített lakások arányaihoz képest 15%-kal kevesebb lakást jelent. Aki siet, az agglomerációban találhat még valamit, ahol kínálat 11 százaléka nem haladja meg a 15 millió forintot. Közép-Magyarországon kívül az 50 ezer főnél kisebb települések kínálatának közel fele nem drágább 15 millió forintnál, ez azonban az értékesített állományhoz képest 20%-kal alacsonyabb arány, míg a nagyobb városokban a kínálat csupán harmada, a régióközpontokban negyede nem drágább 15 millió forintnál (tehát a családi házak többsége, már a vidéki nagyvárosokban is drágább).