A folyamatosan változó szabályokkal van a legnagyobb gond Magyarországon az Unió szerint

2017. február 23. csütörtök - 10:19 / PP/MTI
  •    

Stabil a magyar gazdaság, de a megfontoltságon változtathat a választási költségvetés az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése szerint. A jelentés a még mindig magas munkanélküliséggel, a szociális támogatások problémáival és a munkaerőhiánnyal is foglalkozik. Az üzleti élet fellendülésének legfőbb akadálya a testület szerint az instabil szabályozási környezet, az érintettek bevonásának és a politikai döntéshozatal hiányosságai.

Az Európai Bizottság éves növekedési jelentésében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság stabilitását az egyre növekvő hazai kereslet eredményezte. Magyarországon a hazai össztermék (GDP) mértéke felülmúlta a 2008-as gazdasági válság előtti csúcsértékét, 2016-ban 1,9 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás és a nettó exportbevételeknek köszönhetően.

A piaci finanszírozás a normális, nem az uniós pénz
Súlyosan függenek a magyar cégek az uniós pénzektől, ezen pedig változtatni kell, különben komoly gond lesz a támogatások ciklikusságából – hangsúlyozta Nagy Márton az MNB alelnöke a Miniszterelnökség által rendezett konferencián.

Ennek ellenére a gazdasági növekedés továbbra is egy teljes százalékponttal alacsonyabb a válság előtti mutatókhoz képest. Tavaly az Európai Unió (EU) által támogatott beruházások átmeneti visszaesése miatt megtorpant a növekedés (ld. keretes írásunkat), ugyanakkor a fogyasztás, az unió támogatta beruházások újbóli megindulása és az expanzív fiskális politika nyomán várhatóan 3,7 százalékos növekedést hoz 2017-ben.

A bizottság megállapította, hogy az államadósság folyamatos csökkenése javította Magyarország pénzügyi stabilitását. A testület úgy látja, Magyarország fiskális politikája megfontolt, de a költségvetési irányvonal várhatóan lazulni fog. A költségvetési kiigazítás hiánya miatt a strukturális egyenleg romlása veszélyt jelent a középtávú adósság csökkentésére.

A bizottság szerint a magyar bankrendszer erősödött az elmúlt két évben a javuló gazdasági környezet és a bankokra kivetett adó mérséklésének következtében. A magyar bankok finanszírozási struktúrája és tőkehelyzete megfelelő, valamint javultak a magánszektor hitelezési kilátásai, de a hitelállomány növekedése mérsékelt maradt.

uniós zászló

Kép:Pixabay

A jelentés szerint a munkanélküliség tovább javult, a válság előtti szint alá csökkent, ugyanakkor még mindig magas az uniós átlaghoz képest. A munkaerő-kínálat a nyugdíjkorhatár emelésével növekedett, azonban több ágazatban továbbra is hiány van úgy a képesítéssel, mint a képesítés nélküli munkaerőből.

Miért nem száguld a szép számok ellenére a magyar gazdaság?
2016 alapvetően pozitív év volt a vállalkozások többségének. A GDP több mint két százalékkal bővült, élénkült a belső fogyasztás, a finanszírozói oldalon megjelent a régóta áhított forrásbőség. A kép mégsem egyértelműen pozitív: a beruházási szint továbbra is alacsony, a munkaerőhiány pedig már ágazattól, mérettől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül szinte minden hazai céget érint. De talán még ennél is nagyobb gond a bizalomhiány.

A szegénység mértéke is csökkent a legutóbbi jelentéshez képest, de továbbra is jelentős a gyerekek, különösképpen a romák körében, ugyanakkor a szociális támogatás és a munkanélküli ellátások lefedettsége továbbra is korlátozott. A romák gyenge egészségügyi állapota és az orvosi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés negatívan befolyásolja a munkaerőpiacon való részvételüket – húzta alá az Európai Bizottság.

A jelentés szerint az országspecifikus ajánlások végrehajtásában Magyarország előrelépett ugyan az alacsony jövedelműek adóértékének csökkenése terén és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítésében, ugyanakkor elmaradást mutat az ágazati különadók csökkentése, a közbeszerzés rendszere, az átláthatóság, a szociális és munkaügyi ellátások, az oktatáspolitika területén, valamint olyan hátrányos helyzetű csoportok, mint a romák integráló oktatásban való részesítésének kérdésében.

Végezetül a bizottság aláhúzta: az intézményi teljesítmény hiányosságai nehezítik az üzleti környezetet és csökkentik a gazdaság növekedési potenciálját. Az üzleti élet fellendülésének legfőbb akadálya a testület szerint az instabil szabályozási környezet, az érintettek bevonásának és a politikai döntéshozatal hiányosságai.

A költségvetési folyamat átláthatósága és kiszámíthatósága továbbra is korlátozott, a közbeszerzéseket még mindig a korlátozott verseny és az átláthatóság hiánya jellemzi – áll a jelentésben. A korrupciós kockázatok továbbra is magasak, visszaszorítása érdekében hozott intézkedések kérdésében lényeges hiányosságok mutatkoznak – vélekedett az Európai Bizottság.