A befektetők tanultak az összeomlásból

2018. szeptember 19. szerda - 14:03 / piacesprofit.hu
  •    

Teljes évtized telt el azóta, hogy a Lehman Brothers összeomlása megindította az eszközök áresését, mely nemcsak a globális részvénypiacokat rázta meg, hanem – és ez volt a súlyosabb probléma – a lakáspiacokat és a reálgazdaságot is.

 

Mivel a válság utóhatásai a politikától a befektetői lélektanig azóta is mindenhol érezhetőek, ma is úgy tűnik, mintha a 2008-as események csak épp a minap történtek volna. A befektetők és a döntéshozók megtanulták a leckét, de lehet, hogy nem jó irányból várják a következő fenyegetéseket, véli a Fidelity International szakértője.

A kerek évforduló alkalmából érdemes hátrébb lépni egyet, hogy a piacok mindennapi zaját figyelmen kívül hagyva tudjuk felmérni, mi is változott meg azok óta a végzetes napok, hetek óta. Bekövetkezhet-e egy újabb hasonló esemény, és jogosan érzik-e a befektetők bizonytalannak a világgazdaság egyensúlyát?

commons.wikimedia.org

Kép: commons.wikimedia.org

A Lehman Brothers összeomlása által előidézetthez hasonló, újabb pénzügyi világégés nem tűnik valószínűnek. Először is, sikerült kiküszöbölni a válságot kiváltó fő okokat. A bankok azóta sokkal nagyobb tőketartalékkal biztosítják a kihelyezett hiteleiket, a hitelfelvétel feltételei megszigorodtak, az eszközök árfolyama magához tért, és a pénzügyi rendszer elemei jóval kevésbé szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

Az elmúlt években lezajlott erőteljes árfolyam-emelkedés ellenére a befektetők továbbra is óvatosak, és nem engedik, hogy úrrá legyen rajtuk az az optimizmus, mely oly sokakat csábított arra, hogy akár hitelből próbáljanak hasznot húzni az árfolyamok emelkedéséből.

Érdekes fejlemény, hogy a mai piaci résztvevők a befektetési stratégiájuk kialakítása során a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a makrogazdasági és geopolitikai elemzésre.

Ezek a szempontok a válságot megelőző időszakban nem játszottak különösebben fontos szerepet, de ma mindenki ezekről beszél, ami a 2008-as és az azóta bekövetkezett pénzügyi válságok – az európai államadóssági válság, a törökországi zűrzavar és az egyéb feltörekvő piacokon tapasztalható problémák – egyenes következménye.

Nagy baj készül: újabb válság jöhet?
A Lehmann Brothers csődjét követő 2008-as pénzügyi válságnál is nagyobb krízistől tartanak a közgazdászok, mint William White, aki már 2007-ben is figyelmeztetett a kockázatokra. A gond, hogy az állami mentőcsomagok csak a tüneteket kezelték, a válságot okozó problémák megmaradtak.

Anand szerint azonban az inga túl messze lendült ebben az irányban. Hosszú távon a makrogazdasági, a geopolitikai és a politikai fejlemények és az eszközpiacok által követett irány közötti összefüggés jó esetben is csak laza. Az efféle felfordulások nem ritkán látszólag ellentmondásos következményekkel is járnak, gondoljunk csak 2016-ra, amikor a Brexit-népszavazás és Donald Trump elnökké választása ellenére mind a kötvény-, mind a részvénypiacok jól teljesítettek.

Végül ne feledjük, hogy nem minden medvepiac egyforma. Amikor 2000-ben kipukkadt a technológiai lufi, a befektetőknek csak egy viszonylag kis része volt érintett (ilyenek voltak például a részvénypiaci kitettséggel rendelkező spekulátorok, a technológia vállalatok korai részvényopciós programjainak résztvevői stb.).

A gazdasági növekedés lelassult, de a lufi kipukkanását követően az USA gazdaságának egésze mégsem zsugorodott össze – teszi hozzá a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője. 2008-ban viszont a zuhanó árfolyamoknak való egyéni kitettség szinte mindenkire hatással volt, és ez sokkal nagyobb arányú keresletcsökkenést eredményezett.

A Lehman-válságot követően a reálgazdaság és az eszközárak esése közötti kapcsolat szokatlanul erős volt. Ez az oka annak, hogy a jelenlegi körülmények között az értékeltség és az egyes értékpapírok hosszú távú értékeltsége jobban izgatja a befektetőket, mint a Fed hangulata vagy a legfrissebb európai inflációs adatsor.