Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

Az USA előző külügyminisztere szerint az Egyesült Államok képes lesz megvalósítani a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátásmérséklést, mert a tagállamok, a nagyvárosok, a nagyvállalatok és a lakosság elkötelezett a párizsi klímaegyezmény iránt.

A metán az olajfinomítóknál és a földgázkitermelésnél kerül a levegőbe, s 84-szer erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid. Obama egyik törvénye ennek kibocsátását szabályozta, ám Trump most elengedi ezt a kötelezettséget a fosszilis szektor cégeinek. Az emberi eredetű klímaváltozás 25 százaléka a metánnak köszönhető.

Vegyi anyagokat juttatni a légkörbe, hogy tompítsuk a napfényt? Üvegházgáz-emisziót küldeni az űrbe? Trágyázni a savasodó tengereket? Tudósok, mérnökök, feltalálók dolgoznak olyan technológiákon, melyek enyhítenék a klímaváltozás hatásait. Ez a geoengineering. Egyesek viszont attól félnek, hogy a természet "megbuherálása" beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Az eljárások politikai elfogadtatásának előkészítésén egy magyar szakember dolgozik New Yorkban.

Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.

Hosszú ideje nem tudjuk, mit is akar Trump: kilépni a klímaegyezményből, vagy maradni. Amerikának jogában állna csökkenteni emissziómérséklési vállalásait akkor is, ha a megállapodás hatálya alatt is marad, mégis szól érv az USA elnöke számára a kilépés mellett is. A hírek szerint a héten dönt végre.

1998-ban, Bécsben tartották meg az első nemzetközi energiahatékonysági konferenciát. Azóta minden év március 6-án igyekeznek felhívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire fontos az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználása, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazása. Sajnos a folyamatok azt mutatják, hogy sikertelenül. Ma van az Energiahatékonysági világnap.

Visszafognák az acél- és alumíniumgyárak üvegházgáz-kibocsátását, betiltanák a szénszállítást a legnagyobb kikötőben, továbbá bezárnának számos műtrágya- és gyógyszergyárat Kínában, hogy csökkentsék az elviselhetetlen szmogot.

Az energiaszektor után a mezőgazdaság a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátást okozó ágazat. De ez csak egy az agráriumból eredő externáliák sorából. Ott van még a vegyszerhasználat, a talajerózió vagy a biológiai sokszínűség sérülése. Élelmiszernövényeket és állati takarmányt termeszteni rendkívül erőforrás-intenzív gazdasági tevékenység.

Az amerikai Belügyminisztérium a múlt héten véglegesítette a metánemisszióra vonatkozó szabályozást, mielőtt átadja a hatalmat a Trump-adminisztrációnak.

2800 éve nem volt rá példa, hogy a maihoz mérhető gyorsasággal emelkedne a tengerszint. Az ENSZ IPCC 2013-as jóslata is már idejétmúltnak és túl óvatosnak számít.

Újabb szomorú határt értünk el szeptember végén. Elértük az üvegházgázok-koncentrációjának azon szintjén, amelyről a klimatológusok évek óta beszéltek: ezt túllépve nehezebbé válik a globális felmelegedés megfékezése.