A természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire – mondta Brüsszelben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, érzékeltetve, miért olyan égetően fontos a klímaváltozás elleni küzdelem.

Az Európai Bizottság szerdán közzétett, 2030-ig szóló klímavédelmi és energiastratégiája szerint az Európai Unióban a következő évtized végéig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kellene mérsékelni az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását.

Lazíthat energetikai és klímavédelmi célkitűzésein az Európai Unió (EU). Az Európai Bizottság (EB) tagjai ugyanis azt fontolgatják, hogy 2030-ra csak nem kötelező célszámokat fogadnak el a megújuló energiaforrások szerepéről.

Eredménytelenként értékelte a Varsóban megrendezett nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokat Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv szakmai főtárgyalója. A szakértő szerint a résztvevő országok érdekképviselete olyan mértékben megerősödött, hogy szinte lehetetlen áttörést elérni a tárgyalásokban.

Az uniós gazdaságban 18 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás, vagyis majdnem teljesítettük a 2020-as célkitűzést. A jó hír azonban némi szkepticizmussal kezelendő: mindössze arról van szó, hogy a légszennyező gyártást kihelyeztük a harmadik világba. A probléma tehát nem oldódott meg.

Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza - áll az IPCC klímajelentésének tervezetében.

Egy klímabarát mezőgazdasági módszertan bevezetésével Magyarország bekapcsolódhat a nemzetközi önkéntes karbonpiac körforgásába.

Előbb az infrastruktúrának kell kiépülnie ahhoz, hogy nagymértékű váltás következhessen be a teherfuvarozásnál használt üzemanyagok arányában. A következő öt év alatt mindössze 2,5 százalékra fog emelkedni a földgáz aránya az USA-ban, ezután viszont jelentősebb növekedés várható.

Az elmúlt hetekben az emberiség történetében először nőtt 440 ppm-re az üvegházgázok légköri koncentrációja, állítja a Scripps Institute of Oceanology. Obama amerikai elnök fel akarja támasztani a megakadt klímapolitikai egyezkedéseket: Washington azt javasolja, minden ország önállóan találja ki, az emissziócsökkentésnek milyen mértékét vállalja. Diplomáciai szinten is divat lesz zöldnek lenni, legalábbis erre gazsulál a Fehér Ház.

Olcsón méri Magyarország a légszennyezést? Az energiafogyasztás megsarcolásában a középmezőny végébe tartozik hazánk, derül ki az OECD adataiból. Míg nálunk 47 dollárnyi pluszkiadást jelent a gazdasági szereplőknek az ÜHG-emisszió, Svájcban világrekord összegbe: 141 dollárba.

Négyezer méteres mélységben is befolyásolja az életet a klímaváltozás: a mélytengerek oxigénhiányát eredményezi az északi sarkvidéki jég nyári, nagy tömegben való olvadása. z oxigénhiányért azok az algák felelősek, amelyek a jég alsó oldalán élnek. Olvadáskor ezek az algák rövid idő alatt lesüllyednek a több ezer méteres mélységbe - közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatói a Science című amerikai szaklapban.

A nemzetközi klímapolitikai tárgyalások dohai fordulójának legfőbb érdeme az, hogy számos fejlett ország új kibocsátás-csökkentési vállalásával folytatható marad a Kiotói Jegyzőkönyv, valamint a jövő évtől megerősített mandátummal haladhat egy új átfogó megállapodás előkészítése.

Történelmi választóvonalhoz érkeztünk az energiafelhasználásunkban, túl vagyunk a fosszilis energiaforrások korszakának delelőjén – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.