Az MNB 250 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Banus Port Zrt.-re.

96 új eljárást indított és 106 folyamatban lévő eljárást zárt le tavaly a Gazdasági Versenyhivatal, több mint 8 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki.

Az európai cégek 57 százaléka gondolja úgy, hogy a GDPR-szabályozás előírásainak megfelelően működik, 13 százalék még nem teljesíti teljes körűen az elvárásokat, 30 százalék pedig saját értékelése szerint még nem felel meg az adatvédelmi szabályozásnak. Ez derült ki az European Business Award-on induló cégek körében végzett RSM-felmérés adataiból.

Az MNB egyebek közt vállalatirányítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, kiszervezési, informatikai, számviteli, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési, illetve a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. társaságokra.

Az MNB összesen 16 millió forint bírságot szabott ki a Sopron Bankra a felügyeleti vizsgálata során feltárt jogsértések miatt. A szabálytalanságok elsősorban a belső szabályozási, nyilvántartási, beállítási, naplózási és informatikai tevékenységet érintették.

A foglalkoztatók kétharmadánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket a hatóságok; továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, az ellenőrzött munkavállalók csaknem 12 százaléka így dolgozik – írja a Világgazdaság.

Az MNB 30 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértések megszüntetésére kötelezte a pénzpiaci független közvetítőként működő CITY HITELBRÓKER Kft.-t többek között nyilvántartási, panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt. A társaság nevében közvetítést végző több személy nem felelt meg a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai és személyi feltételeknek sem.

A munkaügyi hatóság az ellenőrzött 10 186 munkáltató 68 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, ezek a vizsgált 45 951 munkavállaló 67 százalékát érintették, mindezek az adatok a munkáltatóknál stagnálását, a dolgozóknál pedig 2 százalékpontos emelkedést mutatnak 2016 első félévéhez képest - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében.

Az első blogok 15-16 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon és sokáig nem volt egyértelmű megítélésük, a rajtuk keresztül elkövetett esetleges jogsértések elbírálása. Ráadásul, a bíróságok számos esetben ellentétes ítéleteket hoztak. A gyerekbetegségek kinövése után napjainkra sokat tisztult a helyzet: bár a blog főszabály szerint nem professzionális médiatermék, a jogsértő tartalmak kapcsán a polgári és büntetőjognak is van „mondanivalója".

Az Európai Bizottság által július 25-én kiadott Consumer Conditions Scoreboard 2017, azaz a Fogyasztói Körülmények 2017-es Eredménytáblája szerint az e-kereskedelem nagyfokú térnyerése nem csupán növekvő fogyasztói tudatosságot, hanem kiemelt szabályozói figyelmet is maga után von. Mindez kiterjed az Európai Unió és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságaira is, akik egyre komolyabb bírságokkal és további kezdeményezésekkel, például a jogsértő áruházak nevének közzétételével igyekeznek betartatni a szabályokat. Nagyvállalatoknál egyes kiemelt, minősített esetekben a bírság akár elérheti a 2 milliárd forintot is Magyarországon.

A globális halászati és tengeri élelmiszergyártó szektor bűzlik az emberi jogok sorozatos megsértésétől. Gyilkosságok, rabszolgamunka, erőszakos fogvatartás, embercsempészés, testi sértés - se vége, se hossza a jogsértő incidenseknek. A neves áruházláncok még mindig nem tisztították meg az ilyen praktikákkal élő ázsiai beszállítóktól az ellátási láncukat.

Több mint 170 ellenőrzést indított a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési eljárások szerződéseivel összefüggésben; a feltárt jogsértések mintegy 50 százaléka az alvállalkozók bevonásával függ össze, a büntető feljelentések zöme pedig nagyléptékű építés-beruházások teljesítéséhez köthető

Az orosz elnök jóváhagyását követően felállt és megkezdte működését egy önálló, szellemitulajdon-jogi ügyekkel foglalkozó bíróság Moszkvában, amely jelentős előrelépésnek számít az orosz szellemitulajdon-védelem területén.

Most először mondta ki a bíróság, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges (stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.

Jogsértő beszállítói szerződések miatt 50 millió forint, a versenyhivatali eljárás ismételt elhúzása miatt pedig 35 millió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-re.

A honlap üzembe helyezésével elindul vasárnap a munkaadói és munkavállalói szervezetek közösen működtetett országos jogsegély szolgálata, a Jogpont+ program.

Hazánkban minden ötödik álláshirdetés diszkriminatív, amely a jogi hézagoknak, szabályozatlan kiválasztásnak köszönhető és akkor még nem beszéltünk a tájékozatlan munkáltatókról, alacsony munkakultúráról, az "intellektuális diszkriminációról" és a felelőtlen állásportálokról. Csehországban nem nézik tétlenül a jogtalan munkapiaci szelekciót, megalkották a méltányos munkaerő-toborzás "kézikönyvét", nálunk azonban még várat magára egy ilyen kezdeményezés.

Akár napi 10 millió forintra is bírságolható az a termelő, aki a génmódosított vetőmagból kelt növényt határidőre nem semmisíti meg - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az IIPA, a Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség független szervezetként minden évben helyzetjelentést küld az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának, mely egyben ajánlásokat is tartalmaz. Az általuk vázolt kép közép- és hosszútávon befolyásolja az egyes országok részvételét a szellemi tulajdonvédelmet igénylő iparágakban - például a szabadalmak, védjegyek egyre több iparágban válnak alapvetővé -, nem is beszélve a film- zene- szoftver- és média-iparról. Magyarország évek óta, javulás nélkül a "Megfigyeltek Listáján" található, és a 2009. február 17-én közzétett idei "SPECIAL 301" jelentés tanúsága szerint 2009-ben sem lesz ez másként.