Szigorodik jövőre az iparűzési adó. Az új jogszabály rosszul érinti a kereskedő cégeket, különösen azokat, amelyek alacsony árréssel dolgoznak. Félő, hogy egyes nagykereskedelmi láncok kiviszik a határon túlra tevékenységüket, mások árat emelnek.

A kormány döntése alapján a Számvevőszéki és költségvetési bizottság benyújtotta az egyes adótörvények és azzal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó indítványokat. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az előterjesztésekről.

A legújabb hírek alapján úgy tűnik, elmarad az iparűzési adó és a cafetéria 2013-ra tervezett szigorítása. Mivel e két lépés komoly tehernövekedést jelentene a cégek számára, elhalasztásukat csak üdvözölni lehet - véli blogbejegyzésében Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Máris visszakozna a kormány a legutóbbi Matolcsy-csomag egyes elemeitől, mert rádöbbent, hogy többet ártana velük, mint használna – írja az origo. A gyors visszavonuló az iparűzési adót és a cafeteria szigorítását érintené, így közel 80 milliárdos bevételkieséssel járna.

Egy módosító javaslat szerint a vállalatok ezen túl az iparűzési adónak csak a 80 százalékát igényelhetik, ami súlyosan fogja érinteni a nagyobb cégeket. A nagykereskedelmi társaságok most már megtehetik, hogy külföldön adózzanak, így valószínű élni is fognak a lehetőséggel.

Aki eddig nem kért előlegcsökkentést és nem kapott mérséklést tartalmazó határozatot, fizesse be a szeptember 15-ig előírt iparűzési adóelőleget, akkor is, ha az idei várható éves adóalapja számításai szerint elmarad a tavalyitól. Ha ezt nem teszi, az önkormányzat késedelmi pótlékot számít fel.

Szeptember 15-én kell befizetni az önkormányzathoz az iparűzési adó ezévi második előlegét: még van két hét, hogy félretegyük rá az összeget! Szakértőnk, Matovics Klára segít, mire figyeljünk.

Számos cég előtt felcsillant a remény a Legfelsőbb Bíróság döntése után, hogy pénzt lásson az adóhatóságtól. Azok is remélhetnek, amelyek 2006-os bevallásukban azért nem érvényesítették a helyi iparűzési adót mint társaságiadó-alapot csökkentő kedvezményt, mert valamely adószámlájukon tartozás mutatkozott, és azok is, amelyek akkor hibásan vonták le az iparűzési adót, és erre egy későbbi ellenőrzés során derült fény. Az egyetlen kritérium: 2006-ra vonatkozóan nem lehet nettó adótartozása a vállalkozásnak.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Azok az adózók, akik terhére az adóhatóság az adótartozás fogalmának szűkebb értelmezése miatt 2006. évre a társasági adóra vonatkozó adóhiányt állapított meg, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének alapján visszakaphatják a NAV területileg illetékes adóhatóságától a befizetett adóhiányt és szankcióit (bírság, pótlék). A visszaigénylés van, hogy bonyolult, de sok esetben egy megfelelő helyre írt levél is elegendő.

Több tízmilliárd forintos kérdés sikkadhat el azzal, hogy az adószakma és a vállalkozások egyelőre alig figyeltek fel egy tavaly kikristályosodott bírósági ítélkezési gyakorlatra. Ennek lényege: az adóhatóság jogtalanul tagadta meg a cégektől, hogy nettó adótartozás hiányában a helyi iparűzési adó összegével csökkentsék társasági adóalapjukat.