A 2000-es évek elején a hozzám hasonló autórajongó fiatalemberek számára a nap fénypontját jelentette, ha megpillantott egy Infiniti FX szabadidő-autót Budapesten. A gyönyörű gép fő ismertetőjegyei a hatalmas kerekek és az akkoriban újdonságnak számító diódás hátsó lámpák voltak. Az FX nyerő formáján azóta sem változtattak, sőt a sport-terepjáró jobban néz ki, mint valaha. A felül a sportautók, alul a szabadidő-autók formai jegyeit felvonultató gép a 2008-as modellfrissítés alkalmával is megőrizte egyéniségét. A sportos SUV második nemzedéke azóta az öreg kontinensen is kapható, 2010-től pedig dízelmotorral is elérhető.
Feltűnő luxusjárgány
Büszkén, nagy megelégedéssel használtam a különleges, irídiumkék fényezésű és 20 hüvelykes kerekekre állított FX-et. Bármerre jártam, a szokásosnál nagyobb tisztelet övezte a járművet, és kiderült, sokaknak ma is ez a kedvenc autója. Persze nyolchengeres benzinmotorral, nem holmi olajkályhával. Ilyenkor mindig elmeséltem, hogy az eladások 90 százalékát a dízelmotoros verzió adja, és az 5 literes, 390 lovas benzinmotorral szerelt modell legalább kétszer ennyit fogyaszt.
Az Infiniti FX-ben ülve meg kell szokni az állandó feltűnést és a tekintélyes méreteket is. A jármű 4865 milliméter hosszú, és bitang széles: tükrök nélkül 1920 milliméter. A terebélyes karosszéria óvatosságra int, a Margit hídi szűk forgalmi sávot például teljes egészében elfoglaljuk vele. A tetejébe az autó elejét is nehéz érezni, a rendkívül hosszú, lefelé ívelő motorháztető miatt. Így viszont a motor az első tengely mögé kerülhetett, ami jótékony hatással volt a súlyelosztásra.
A tengelytáv hosszú, 2885 milliméter, az utastér azonban nem tartozik a legtágasabbak közé. A hátsó láb- és fejterét, valamint a csomagtér űrméretét tekintve az Infiniti FX elmarad a konkurenciától. Utóbbi befogadó képessége mindössze 410 liter, amit ma már egy-két kompakt személyautó is tud. Az FX vezetési élményre kihegyezett SUV; a mérnökök igyekeztek optimális tengelyenkénti súlyelosztást teremteni, így történhetett, hogy például a csomagtartó padlója alá építették be a két akkumulátort. Az Infiniti sport-terepjárója négy felnőttnek kényelmes.
Kényelmes és gyors
Az utastérben minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere, nehéz lenne felsorolni a temérdek extrát. Nissan modellekből ismerős kezelőszervvel találkozunk, s a középső érintőképernyős monitor sem jelent újdonságot. Ennek ellenére nem panaszkodhatunk. Találunk analóg órát, több a krómozott, lakkozott felület, és finomabban működik általában véve minden. Alapfelszerelés a gyönyörű steppelt bőrkárpitozás, a juharfa díszítő betétek, továbbá a valódi gyapjú szőnyegek és tömör fémdíszítések, például az alumíniumpedálok és a magnézium váltófülek. Tetszett, hogy a kormányról teljes mértékben vezérelhető a multimédiás rendszer, és az ergonómiával is elégedett voltam. Az ülések oldaltartása megfelelő, viszont a combok megtámasztása elégtelen, úgyhogy tempósan vett kanyarokban csúszkálunk az ülésben.
Az Infiniti FX30d-be 3 literes V6-os turbódízel-motort ültettek, amely 238 lóerejével és 550 newtonméteres nyomatékával fölényesen mozgatja a 2150 kilogramm súlyú, összkerékhajtású szabadidő-autót. A hathengeres aggregát a príma hétfokozatú, elektronikusan vezérelt automata váltóval együttműködve 8,3 szekundum alatt felgyorsítja óránként 100 kilométeres sebességre a kocsit. A végsebessége 212 kilométer/óra. A gázpedál határozott lenyomására az autó némi késlekedéssel, de egy mozdony erejével indul meg, és mindenki tudtára adja, hogy ki a főnök. Biztonsággal előzhetünk vele. A turbódízel aggregátnak ráadásul a hangja is szép, amit a kellő mértékben engedtek beszűrődni az utastérbe.
Az FX-szel nehéz lassan menni, de a hosszú váltóáttételezés – 130 kilométer/óránál, hetedik fokozatban például mindössze 2200-at fordul a főtengely – miatt így sem fogyaszt sokat.
