A magyar gazdaságpolitika gyors felzárkózást remél a következő években az EU fejlettebb tagállamaihoz. Ennek érdekében a nominális GDP megduplázását és az uniós fejlettségi szint 85-90 százalékának elérését tűzte ki célul 2030-ra. Mivel Magyarország munkaerő tartalékai nagyrészt kimerültek, egyéb adottságaink (energia, nyersanyag stb.) pedig csekélyek, így a cél elérését elsősorban a termelékenység javulása alapozhatná meg - mutat rá a felmérés.
A javuló termelékenység nagyobb béremelést tenne lehetővé úgy, hogy az árak eközben mérsékelten emelkednének. E kettő pedig javítaná a lakosság vásárló erejét, alapot adna a magasabb adóbevételek révén a nyugdíjak valós emelésére, így összességében az életszínvonal tartós javulását lehetne elérni.
Milyen eredményeket ért el a 2009 utáni gazdaságpolitika a termelékenység alakulásában nemzetközi kitekintésben? A termelékenység (egy dolgozóra jutó hozzáadott érték volumenváltozása) 2009-2022 között Magyarországon javult a legkisebb ütemben a V4 országokkal és Romániával összehasonlítva a kormány által túltámogatott feldolgozóiparban (+30 százalék, szemben a román +42 százalék-kal, vagy a szlovák +94 százalékkal). Ez azért is siralmas teljesítmény, mert az egyébként igen termelékeny német feldolgozóipar is 35 százalékkal tudta növelni ezt a mutatót.
Az ipar lemaradása is szembetűnő (23 százalék, itt a csehek mutatója csak 21 százalék, míg a többieké meghaladja a magyart (Németországé pl. 31 százalék). Összehasonlításul: az a túladóztatott infokommunikácóban a hazai 28 százalékos növekedéssel szemben Románia 101 százalékos, de Németország is 34 százalékos javulást ért el (igaz, a szlovák mutató romlott: -2 százalék). A pénzügyi szféra viszont jól teljesített: a 46 százalékos hazai mutató meghaladja a német (+19 százalék), illetve szlovák (+17 százalék) értéket, de elmarad a lengyel (+92 százalék) és a cseh (+78 százalék) adattól.