Balsai István (Fidesz), a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott törvényben mondaná ki: "a 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte". (Itt elolvashatja a törvényjavaslatot.)
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza az MTI érdeklődésére azt mondta: felháborítónak tartják a törvényjavaslatot, amely évekre visszamenőleg egy hónapnyi időtartamra semmissé tenné a rendőrök által készített jelentéseket, az általuk tett tanúvallomásokat. Mint mondta, a rendőr is "füllenthet", de a jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy ilyen esetben eljárás induljon a rendőr ellen, ám be kell tudni bizonyítani, hogy nem mondott igazat. Megítélése szerint azonban felháborító azt feltételezni, hogy az alatt az egy hónap alatt minden rendőr füllentett.
Mindenkit támad a törvény
A törvényjavaslatot nemcsak a rendőrök elleni támadásnak veszik, hanem az igazságszolgáltatás elleni támadásnak is, hiszen ügyészi döntéseket, bírói ítéleteket kérdőjelez meg, és tesz semmissé - tette hozzá. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára az MTI-nek arról beszélt, a javaslat nagyon kedvezőtlen hatással van a rendőri állományra. A javaslat kimondaná a rendőrök kollektív bűnösségének elvét, de ha az egész rendőrséget bűnösnek nyilvánítják, akkor nem lehet elvárni, hogy a rendőr a jövőben éljen a törvény által biztosított jogosítványaival, vagyis nem fog intézkedni.
A főtitkár szerint ha elfogadják a semmisségi törvényt, utána bárki bármit elkövethet, csak azért, mert az eljárás alapja rendőri jelentés; vagyis, következmények nélkül maradhat jogsértés.
A Rendőr Szakszervezetek Védegyletének elnöke, Pach Dániel is úgy vélekedett, a törvényjavaslat elfogadhatatlan, mivel olyan alkotmányos alapelveket sért, mint a bírói függetlenség elve, az egyenlő elbánás elve, a jogbiztonság és az emberi méltóság. A szakszervezet ezért Pintér Sándor belügyminiszterhez és Kövér László házelnökhöz fordult, hogy lépjen fel a javaslattal szemben.
Törvény mondja ki, mi az igazság
A miniszternek és a házelnöknek írt levelükben felhívják a figyelmet arra, hogy ha az elítéltet igazságosan, a valóságot tükröző bizonyítékok alapján ítélték el, akkor, ha felmentik, sérül az igazságszolgáltatás rendje és a valós bizonyítékokat (tanúvallomást, jelentést) tevő rendőr emberi méltósága, mivel tanúvallomását nem veszik figyelembe, így gyakorlatilag "nem veszik emberszámba". Emlékeztettek arra is, hogy a rendőr jelentése közokiratnak minősül, de azzal szemben ellenbizonyításnak van helye, és ha a bíróság úgy találja, hogy az abban foglaltak nem valósak, akkor nem kötelesek figyelembe venni, ráadásul ha a tanú - akár civil, akár rendőr - a vallomásában szándékosan valótlant állít, akkor ellene büntetőeljárásnak van helye. Ha törvényileg határozzuk meg, hogy mi az igazság, akkor a bíróságok függetlenségének elvét alapjaiban rengetjük meg - jegyezték meg.
