A transzferábilis rubelnek mint elszámolási egységnek és a KGST-nek mint együttműködési formának az emléke is alig él ma már, hiszen a térség országai zömmel áttértek a tervgazdaságról a piacgazdaságra, tíz állam csatlakozott az Európai Unióhoz, néhányan követnék példájukat, míg egyeseknek még hosszú ideig várakozniuk kell, vagy esélyük sincs a belépésre. A magyar külkereskedelmi termékforgalom azonban újra közelít e hatalmas, Oroszországot is magába foglaló régióhoz, ahol jórészt euróban, illetve dollárban számolnak el.
A külkereskedelmi mérleg egyenlege 2004, az uniós csatlakozás óta látványosan javul: évente egymilliárd euróval csökken a hiány. Ez részben az EU vezető gazdaságainak, elsősorban a magára találó Németországnak köszönhető, de a régi piacokat újrafelfedező magyarországi vállalkozásoknak is. Tavaly - a 2005-ös 50 milliárd euróhoz képest - 16,6 százalékkal bővült az export, miközben 14 százalékkal nőtt az import. - A statisztikai adatok tartósnak látszó elmozdulásokat jeleznek a magyar külkereskedelemben - mondja a Népszabadságnak Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató főmunkatársa. Úgy találta, hogy 2006-ban 13 százalékkal bővült a kivitel az Európai Unióba, ám a régi tagországokba csupán 8,7, míg az újakba csaknem 40 százalékkal. Az unión kívüli térségbe pedig harminc százalékkal.
