A vastagbélrákszűrés leghatékonyabb módja a kolonoszkópia, vagyis az endoszkópos vastagbéltükrözés. Az altatásban végzett vizsgálat nem jár fájdalommal, nem kellemetlen a páciens számára, és ellentétben a többi diagnosztikai módszerrel, a kolonoszkópia önmagában megoldást jelent arra az esetre, ha baj van: ezzel az eljárással azonnal eltávolíthatóak a kóros elváltozások és azok a polipok is, amelyekből a későbbiekben kifejlődhet a rák, így ez a megelőzés eszköze is egyben.

Tájékozatlanság és társadalmi előítélet áll a háttérben

A magyarok meglepően keveset tudnak a vastagbélrákról, ez a tájékozatlanság pedig közvetlen összefüggésben van az alacsony szűrési hajlandósággal, ezáltal pedig a magas halálozási aránnyal. A legfrissebb globális vastagbélrák kutatásban a megkérdezett magyarok több mint 65 százaléka mondta azt, hogy nincs elég információja erről a betegségről . Ugyanebben a kutatásban a magyarok bizonyultak a legkevésbé hajlandónak részt venni a szűrővizsgálatokon: körükben majdnem 70 százalék azok aránya, akik sohasem voltak vastagbélrákszűrésen. Ennek legfőbb oka a kutatás szerint a kolonoszlópiától való félelem.

A lakosság viszonylagos tájékozatlanságához hozzájárul a férfiak körében jellemző, vizsgálathoz kapcsolódó negatív attitűd is, ezek együttesen pedig azt eredményezik, hogy nagyon kevesen mennek el szűrővizsgálatra, közülük pedig sokkal kevesebb a férfi, mint a nő, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie: hazánkban a vastagbélrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt , mégis a nők mennek el nagyobb arányban vizsgálatokra . „Tapasztalatom szerint ennek oka a tradicionális férfi szerepfelfogásban keresendő: egy férfi ne panaszkodjon, egy férfi nem lehet beteg sem, a betegségről sokan inkább nem is akarnak tudni, ezért nem járnak szűrésre sem.” – teszi hozzá Dr. Sike Róbert. Ha ezen a hozzáálláson sikerülne változtatni, az évente akár több ezer ember életét menthetné meg.