Az LMP meggyőződése, hogy a korrupció elleni leghatékonyabb eszköz a teljes átláthatóság biztosítása a közhatalom működését illetően, kiváltképp, ha közvagyonról, közpénzek felhasználásáról van szó. A szervezet szerint a közelmúltban kipattant - több parlamenti pártot is érintő - belső kerületi ingatlan-botrányokhoz hasonló esetek megelőzhetőek lennének, ha a helyi képviselőtestületeknek nem lenne lehetőségük, hogy ingatlan-ügyleteiknél zárt ülést rendeljenek el.
Az LMP álláspontja szerint alkotmányellenes az önkormányzati törvénynek az a rendelkezése, amely az önkormányzati vagyonról szóló döntések, valamint a kiírt pályázatok tárgyalása esetén lehetővé teszi a helyi képviselőtestületek számára zárt ülés elrendelését. A megtámadott passzus gyakorlatilag korlátlan jogkört biztosít a "mutyizásra", azaz arra, hogy a helyi döntéshozók éppen azokban az esetekben zárják ki a nyilvánosságot, amikor a közélet tisztasága érdekében a legnagyobb szükség lenne az állampolgári kontrollra.
Ne legyen mit titkolni
A szervezet azért fordult Alkotmánybírósághoz, mert szerintük ez a rendelkezés amellett, hogy az Alkotmányban garantált információszabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti, ellentétes az üvegzseb-törvénnyel, és a környezetvédelmi törvény előírásaival, s így a különböző törvények közti ellentmondások a jogbiztonságot is veszélyeztetik.
A zárt ülés elrendelésére vonatkozó jelenlegi szabályozás a gyakorlatban azt is megnehezíti, hogy a helyi állampolgári közösségek - legalább utólag - tájékozódhassanak a zárt ülésen történtekről, az ott tárgyalt előterjesztésekről. Az LMP úgy véli, hogy az állampolgárok csak akkor lehetnek teljes jogú tagjai a helyi közösségnek, ha jól működik a társadalmi nyilvánosság: ha birtokába juthatnak a helyi költségvetést, vagy az önkormányzati vagyont érintő információknak, s így érdemben formálhatják a helyi közéletet.
"Ha az önkormányzatok tisztán, átláthatóan működnek, és nincs mit titkolniuk, akkor zárt ülésekre sincs szükség." - közölte az LMP.
