A legnépszerűbb fővárosi kerületek
A fővárosban a legtöbben a XI. és XIII. kerületet választották, több mint 20 ezren, ám a magas elköltözési ráta ellenére azért a két kerület minimális vándorlási többletet tudhat magáénak. Ez azonban nem jellemző, Budapesten az agglomerációval ellentétes vándorlási folyamat alakult ki. „A fővárosi kerületek többségében erőteljes kivándorlás volt megfigyelhető. A kerületekkel együtt 103 települést számláló agglomeráció vándorlási mérleg szerinti utolsó tíz helyezettje közül kilenc Budapest valamely kerülete” – elemezte a fővárosi adatokat a vezető elemző. Mint mondta a nagyobb fővárosi kerületekből akár tíz- húszezer ember is elvándorolt a 2016-2018 közötti időszakban. Ugyan az odavándorlók száma is hasonlóan magas volt, de a külső kerületek ennél is rosszabbul jártak: 1000-1500 embert vesztettek el az elvándorlás miatt. Ezer fővel a legnagyobb vándorlási többletet a XI. kerület tudta felmutatni, míg népesség arányosan is a IX. kerület volt a legnépszerűbb az ezer lakosra jutott tíz odaköltözőjével.
A fővárosból kiköltözők döntően az agglomerációt választják, valamint a vidékről érkező, fővárosban munkát vállakók egy része is itt telepedik le. Ennek elsődleges oka, hogy az ingatlanárak kedvezőbbek, mint a fővárosban. Ráadásul számos település elérhető valamelyik BKK járattal vagy kötöttpályás közlekedéssel, ami vonzóvá teszi ezeket a lakóhelyeket.
Az árak is az agglomeráció felé hajtják a vásárlókat: a legdrágább belvárosi kerületek téglalakásainak négyzetméterára tavaly meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legdrágább agglomerációs településeken ugyanez 600 ezer forint volt. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a belváros elvándorlással küzd, míg a legdrágább agglomerációs települések, mint Budaörs vagy Budakeszi számottevő vándorlási többlettel rendelkezik. „A vándorlási statisztikákat az ingatlanárakkal összehasonlítva megállapítható, hogy a fizetőképes kereslet szűkössége miatt nem a legnépszerűbb települések a legdrágábbak. Az viszont egyértelműen kimutatható, hogy a jelentős vándorlási többlettel rendelkező településeken az árak dinamikus növekednek. A lakástranzakciók és az oda és elvándorlók száma között szoros, egyenes arányú összefüggés van” – fogalmazott Soóki-Tóth Gábor.
