A GfK Hungária Piackutató Intézet kutatásainak legfrissebb eredményei szerint a magyar háztartások napi fogyasztási cikkek vásárlásaiban megmutatkozó negatív tendencia már a 2008 szeptemberében begyűrűző gazdasági világválság előtt is létezett. A pénzügyi szektorból kiinduló általánossá váló válság viszont erőteljesen felerősítette az elkölthető pénzek újragondolását, a fogyasztási szerkezet megváltoztatását.

Egyelőre úgy tűnik, két jelentős eleme van a válságnak, amelyek befolyásolják a vásárlásokat: az egyik a deviza hitelek törlesztő-részleteinek jelentős emelkedése, a másik pedig a banki betétek kamatának növekedése. Ez utóbbi olyan magas szintet ért el a tavalyi év végén, hogy a lakosság megtakarítással rendelkező része már egyértelműen hajlandónak bizonyult arra, hogy az azonnali fogyasztást felcserélje a magas kamatok által nyerhető későbbi előnyökre. Ennek következtében a lakosság tömegesen helyezte bankba megtakarításait.

A tendenciák nem változnak, csak felerősödtek

A GfK Hungária szokásos éves kiskereskedelmet értékelő felméréséből kiderül, hogy tavaly megtorpant a hipermarketek és diszkontok korábbi dinamikus növekedése. A 2007-es jelentősebb értékbeli bővülés után 2008-ban a diszkontokban már csak 3,6, míg a hipermarketekben csupán 1,1 százalékkal hagytak több pénzt a háztartások, mint egy évvel korábban. Minkét adat alatta marad az élelmiszerek (KSH: 10,2%) és a szeszes italok/dohánytermékek (KSH: 5,6%) inflációjának, vagyis ezen csatornák nem nőttek. A hipermarketek és diszkontok értékben mért forgalom-csökkenésének az oka az általuk kínált alacsonyabb árszínvonalból következik. Azzal, hogy alacsonyabb áron kínálják a termékeket már az értékesített mennyiségeket sem tudták szinten tartani, ezért a forintban számolt értékesítésük csökkent, ha az inflációt nem számoljuk.

Ezzel szemben a magasabb árszínvonalat képviselő szupermarketek és drogériák forgalma mind a teljes 2008-as évet, mind az utolsó negyedévet vizsgálva erőteljesen nőtt. Ennek oka, hogy új vásárlókat is megnyertek maguknak, illetve a meglévő vásárlóik többször vásároltak náluk és egy-egy alkalommal több pénzt is költöttek. Vagyis a 2008 ősze óta kialakult válság önmagában nem változtatta meg a hazai kiskereskedelmet, csak a korábbi tendenciákat erősítette fel. Az élményszerű nagybevásárlások aránya 2 éve folyamatosan csökken, amely nem kedvez a legnagyobb alapterületű boltoknak. A GfK Hungária adatai szerint a diszkontok már 2007-ben sem tudták növelni vásárlóik számát és ez folytatódott 2008-ban is, vagyis nem nyertek több vásárlót az alacsony áraikkal. Ebben a helyzetben elsősorban újabb vásárlók elhódításával lehet nyertesekké válni. És ehhez az sem árt, ha a már meglévő fogyasztók körében növelni tudjuk a vásárlások számát és óvatosak vagyunk az árakkal, hiszen a nagyon alacsonyan tartott árakkal önmagában nem lehet forgalmat növelni.

Min spóroltunk, miből nem engedünk?

2008 utolsó negyedévében csökkentek a magyar háztartások vásárlásai az alapvetőbb termékek közül a tej, a feldolgozott húsok és a mosószerek kategóriáiban. Emellett a kényeztető termékek közül kevesebbet vásároltunk teából, hagyományos őrölt, pörkölt kávéból, de csokoládéból, édes és sós kekszből is. A háztartási vegyipari, kozmetikai termékek közül az általános tisztítószerekből, a samponokból és a papír zsebkendőkből vásároltunk kevesebbet. Az évek óta töretlenül növekvő ásványvizek vásárlásaira is hatással voltak az utolsó negyedév történései, hiszen hosszú idő után csökkenés tapasztalható a vásárlásokban.

Az alapvetőbb termékek közül nem estek vissza a száraztészta, a sajt, a joghurt és a túró mennyiségi vásárlásai. Emellett égetett szeszekből és borból is hasonló mennyiség fogyott, mint egy évvel korábban. A macskaeledelek mennyiségi növekedése azt mutatja, hogy a háziállatainknak is igyekszünk megadni a törődést, vagy bennük keresünk menedéket a nehéz napokban. Strukturális váltást jelent, hogy miközben gyümölcslevekből kevesebbet, a régebben nagyobb piaccal rendelkező és olcsóbbnak gondolt szörpökből viszont többet vásároltunk, helyettesítve ezzel a gyümölcslé kategóriát.

A GfK Hungária eredményei szintén csökkenést mutatnak az édes és sós rágcsálnivalók területén, noha a kategórián belül vizsgált chipsek mennyisége jelentősen növekedett. A tisztálkodás terén sem érhet bennünket kritika, a kézi mosogatószerek, szappanok és fogkrémek vásárlási adatai azt mutatják, hogy ezeken a területeken nem történt változás a válság óta.