A Széchenyi Kártya igénylőinek száma elérte a 100 000-et, a kihelyezett hitelkeret teljes összege már meghaladja a 350 milliárd forintot - ismertették ünnepélyes külsőségek között a számszaki eredményeket. A 2002-ben elindult Széchenyi Kártya mára a kis- és középvállalkozói szektor stabil finanszírozási formájává vált, megőrizve versenyképességét a folyamatosan módosuló banki kínálat mellett is. A vállalkozók, amikor a kártya mellett döntenek, a stabil szolgáltatást, a gyorsaságot, a bővülő hálózatot és az egyszerű, gyors hozzáférést választják. A szakmai szervezetek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésével létrehozott, és a KA-VOSZ ZRt. közvetítésével működtetett Széchenyi Kártya konstrukció egyediségét, valamint piaci fontosságát mutatja az a tény, hogy 2007. június 14-én átadták a 75 000. kártyát.
Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatója a június 14-i ünnepségen azt közölte, hogy öt évvel ezelőtt, amikor a koncepciót meghirdették, kevesen hittek benne, hogy ilyen gyorsan ilyen sikeres lesz a program. Mára a kis- és közepes vállalkozások szívesen látott ügyfelei a kereskedelmi bankoknak.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kiemelte, hogy a Széchenyi Kártya a felelősségvállalás egyik szimbóluma: Méltatta az öngondoskodás képességét, amely a vállalkozók nagy többségének jellemző tulajdonsága. Az eddig kihelyezett hitel meghaladja a 350 milliárd forintot, 2005-2006-ban ennek köszönhetően a kártyatulajdonos kkv-k csaknem 18000 új munkahelyet teremtettek, árbevételük negyven százalékkal, nyereségük 25 százalékkal nőtt. Kóka János fölkérte a finanszírozásban közreműködőket, hogy segítsenek annak a mintegy 1500 milliárd forintnak az értelmes elköltésében, amely az Európai Unió jóvoltából állhat a magyar kkv-k rendelkezésére. A gazdasági és közlekedési miniszter tűrhetetlennek nevezte az adóadminisztráció jelenlegi gyakorlatát és ígéretet tett rá, hogy az adóreform egyúttal ebben is változást hoz majd.
Demján Sándor, a VOSZ elnöke, a Széchenyi Kártya kezdeményezője hangsúlyozta, kevés ilyen sikeres program létezik ma, külföldiek is tanulmányozzák a magyar gyakorlatot. Elismerően szólt róla, hogy Kóka János gazdasági miniszternek köszönhetően a fölvehető hitel nagysága mára 25 millió forintra nőtt, ez már jelentős segítséget jelenhet egy-egy vállalkozásnak. Demján Sándor fontosnak mondta, hogy az uniós pénzeket a gazdaság élénkítésére fordítsák, különben Magyarország nem tud kikeveredni jelenlegi helyzetéből. Sürgette, hogy az állam tegyen rendet saját háza táján: ne a törvénytisztelő vállalkozókat sújtsák, hanem lépjenek föl keményen a korrupció ellen.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról emlékezett meg, hogy a Széchenyi Kártya több kormányt is maga mellé tudott állítani, ami nem túl gyakran fordul elő manapság. A siker fontos eleme volt az innováció, vagyis minden lehetséges alkalommal javítottak a konstrukción, és elérték, hogy a kereskedelmi bankok között ma verseny van ezen a fronton is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fontosnak mondta, hogy továbbra is megmaradjon az állami kamattámogatás, ez körülbelül két-két és félmilliárd forint ráfordítást igényelne, erről azonban a politikának kell meghoznia a döntést. Parragh László is sürgette, hogy az uniós pénzek a gazdaságba kerüljenek, annak fejlődését szolgálják.
