Ez utóbbi kérdésre 22 százalék válaszolt igennel, ami az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál. Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9 százalék válaszolt igennel. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 százalék tartozik.
A magyar ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel maga is fellép a korrupció ellen és minden esetben, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, vádat emel.
A korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számát vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó.
Ezzel kapcsolatban külön kiemelést érdemel, hogy Laura Codruta Kövesi asszony, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze többször is – így legutóbb az Európai Unió tagállamai Legfelsőbb Bíróságai mellett működő ügyészségek vagy azonos jogállású intézmények hálózatának idén májusi luxemburgi konferenciáján, ahol egy évre Polt Péter legfőbb ügyész vette át a szervezet elnöki tisztségét – eredményesnek értékelte az EPPO és a magyar ügyészség 2021 áprilisában munkamegállapodással is megerősített szakmai együttműködését.
A jelentéstevő véleménye szerint Magyarországon teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek.
