A Harvard Business Review velük készít rendszeresen interjút az utolsó oldalán. Most felidézünk tőlük tíz olyan gondolatot, amit talán az üzleti életben is lehet kamatoztatni.
Sandra Day O’Connor, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának korábbi tagja a munkatársakkal való hosszútávú együttműködésről: Bánjunk jól a beosztottainkkal. Ne tévesszük meg őket és ne legyünk szőrszálhasogatóak. Ne mondjuk olyanokat, amelyek súlyosbíthatják a kialakult helyzetet. Inkább próbáljunk meg olyan kedvesek lenni, amennyire csak tudunk. Inkább hasznosak, mint ártóak legyünk. És próbáljuk meg kooperatívak lenni.
Scott Adams karikaturista, Dilbert atyja a visszajelzésekről: Amikor az első néhány kockás képregény kijött, még nem csak a munkahelyén mutatta be Dilbertet, hanem egy csomó más szituációban. Nem tudtam, mi az, ami működik, mert nem volt kapcsolatom az olvasóimmal. Így aztán, az internet hajnalán odaírtam a kockák szélére az e-mail címemet... És kiderült az olvasóimban egy közös van, imádják, amikor a munkahelyi Dilberteket és sokkal kevésbé szeretik, ha csak úgy lötyög össze-vissza a világban. Így lett Dilbert egy irodai figura, ettől a változástól indult be igazán az egész.
Nobujuki Matszuhisza sztárszakács, a Nobu étteremlánc társtulajdonosa a tanulóévekről: 18 évesen semmit nem tudtam a halakról. A mentorom tanított meg az alapokra. Az első három évben nem is készítettem sushit, csak mosogattam és a halakat pucoltam. De bármit kérdeztem, ő válaszolt. Akkoriban nagyon sokat tanultam a türelemről.
Lorne Michaels, a Saturday Night Live producere az emberek kiválasztásáról: Nem vennék fel senkit, akivel nem dolgoznék együtt. Ez nem olyan, hogy felveszünk 12 embert, aztán majd az egyikkel csak összejön. Senkit nem veszek fel, akivel nem tudunk közös nevezőre jutni. Néha már néhány hét után sikerül, a legtöbb embernek azonban csak két, három, négy év után jön össze, hogy az legyen, aminek lennie kell. Teret kell engednünk ennek a fejlődésnek.
Fotó: Wikipédia
Russell Simmons hip-hop mogul, a Def Jam kiadó társtulajdonosa a meditációról: Minden kreatív ötlet, minden boldog pillanat a nyugalomból születik. De annak, hogy hogyan járod az utad a világban, semmi köze ahhoz, hogy mennyire nyugodt a szíved. Mozgó meditáció, ezt kell mindenkinek gyakorolnia. Ez nem azt jelenti, hogy te magad mozogj lassan, hanem hogy lassítva lásd a világ mozgását.
Arnold Palmer golflegenda az alázatról: Egyszer Atlantában egy pontos előnnyel érkeztem az utolsó lyukhoz egy Masters-versenyen. Egy barátom a nézőtérről hangosan rámkiabált én pedig odasétáltam hozzá és fogadtam a gratulációját. Aztán azon az utolsó pályát hat ütésből csináltam meg és vesztettem. Apám persze megmondta jó előre. Egész életemben azt hallgattam tőle: addig ne fogadjam a gratuálciókat, amíg nincs vége a versenynek.
Maya Angelou, írónő, emberi jogi harcos a bátorságról: Senki nem születik bátornak. Mindenki apró lépésekkel tanul meg bátornak lenni.Ugyanúgy, mintha valaki fel akar emelni egy 50 kilós zsákot, azt fogják neki tanácsolni, először próbálkozzon meg egy ötkilóssal, aztán 10 kilóval, hússzal, amíg elegendő izma nem lesz, hogy felemelje az 50 kilót. A bátorságra ugyanígy edz az ember: apró, bátor dolgokat csinál, amihez szükség van egy kis mentális és spirituális erőfeszítésre.
Philippe Starck, dizájner és belsőépítész az ügyfelek meggyőzéséről: Nagyon jó vagyok a meggyőzésben. Én nem úgy dolgozom, mint egy primadonna, aki közli, hogy "márpedig ennek rózaszínnek kell lennie", aztán nem vagyok hajlandó vitát nyitni felőle. Persze vannak fura dolgaim, az intuíció királya vagyok, de ugyanakkor egy nagyon komoly személyiség is. Tisztán érthetően elmagyarázom a dolgot. És hiába teljesen más az elképzelésem, mint amire számítottak, mint ami a mainstream, az ügyfelek megértik. Elmagyarázom nekik, hogy hiába tűnhet furcsának, miért kis az én elképzelésem az, amit pontosan tenniük kell. És az ügyfelek egyetértenek. Mindig, 100 százalékban.
Mary Robinson, Írország első női elnöke az őszinteségről: Az emberi jogok iránti elkötelezettségem az, ami minden szinten arra ösztönzött, hogy az igazat mondjam, hogy belemenjek harcokba, hogy felkészüljek arra, hogy akár az Egyesült Államokat is kritizálni merem 9/11 után. Sokan figyelmeztettek, hogy ez nem segít a karrieremben, de nekem mindig fontosabbnak tűnt maga a munka, mint megőrizni a munkahelyemet.
David McCullough Pulitzer-díjas történész a kemény munkáról: Amikor az Alapító Atyák életről, szabadságról és a boldogságra való törekvésről írtak, nem hosszabb szabadságra és kényelmesebb függőágyra gondoltak, hanem a tanulásra való törekvésről. A tanulás szeretetéről. A fejlődésra és kiválóságra való törekvésről. Folyton azt mondom a hallgatóimnak: "Találd meg a munkát, amit szeretsz. Egy cseppet se légy elfoglalva azzal, mennyit keresel vagy valaha is híres leszel-e. A kemény munka magában hordozza a boldogságot.
