A Political Capital viszont olyan 21 pontos javaslatcsomagot állított össze, amely valóban erősítené az ország külső szuverenitását és biztonságának védelmét, a következő négy területen:

nemzetbiztonsági szuverenitás,

energiaszuverenitás

gazdasági szuverenitás és 

információs szuverenitás.

Magyarország a rendszerváltás után, széleskörű politikai konszenzus és társadalmi támogatottság mellett, népszavazáson hozott döntés eredményeként csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A szövetségi rendszer kínálta politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági előnyökért cserébe, az Országgyűlés által ratifikált csatlakozási szerződés keretében hazánk a világ legerősebb katonai szövetségének és egyik legerősebb politikai-gazdasági szövetségének lett teljes jogú tagja, minden korábbinál nagyobb beleszólást kapva nemcsak e szövetségi rendszerek, de általuk a globális politikai folyamatok alakításába is.

Az euroatlanti szövetségi rendszerhez való csatlakozás tehát nem csökkentette, hanem éppen erősítette Magyarország szuverenitását és befolyásolási képességét. A szövetségi rendszer keretében vállalt kötelezettségeknek való megfelelés ezért nem tekinthető a szuverenitás külső sérelmének. Ellenkezőleg, a NATO- és EU-tagság erősíti Magyarország érdekérvényesítő képességét, és védelmet nyújt a szövetségi rendszeren túlról érkező befolyásolási törekvésekkel szemben. 

Egyes országok ugyanakkor – főként az olyan birodalmi logikát képviselő autoriter nagyhatalmak, mint Oroszország vagy Kína – egyre sikeresebben törekszenek a magyar politikai szereplők és a közvélemény rosszindulatú befolyásolására, egyszersmind Magyarország külső szuverenitásának megsértésére. A mindenkori magyar kormány feladata, hogy a maga által vállalt kötelezettségek alapján fellépjen az ilyen befolyásolási kísérletekkel, az ország szuverenitását és szövetségi rendszerét egyaránt gyengíteni szándékozó műveletekkel szemben. A javaslatok ezt a célt szolgálják.