A válaszadók 31, 8 százaléka vásárol élelmiszeráruházban (pl. CBA, Spar, Reál, Coop) és csak 11,6 százalék választja a kisboltokat.

A „hol” mellett a legfontosabb kérdés minden bevásárlás esetében a „mennyiért”: a legtöbben (a válaszadók 27, 4 százaléka) 20-30 000 forintot szán az ünnepi menüre. Kicsit kevesebben, nagyjából minden negyedik magyar 10-20 000 forintban határozza meg a bevásárlásra szánt keretet, 15,4 százalék csak 5-10 000 forintot tud erre fordítani. 12.6 százalékuk a fentieknél többet, 30-40 000 forintot tervez rákölteni, 9,3 százalék 40-50 000 forintban határozta meg a felső limitet. A legkevesebbet és a legtöbbet költők aránya azonos: a válaszadók 4,7 – 4,7 százaléka tud 50 000 forintnál többet, illetve 5000 forintnál kevesebbet rászánni az ünnepi menü alapanyagainak beszerzésére.

Mi lesz a magyarok ünnepi menüje?

A válaszadók 44,6 százaléka ugyanazt a menüt készíti el minden évben, kisebb módosításokkal, míg 21,3 százaléka válaszadóknak szinte teljesen ugyanazt készíti el. 30,2 százalék kalandvágyóbb: vannak ugyan visszatérő ételek, de minden évben kipróbálnak valami újat. Elenyésző számú válaszadó számít kísérletező kedvűnek, ugyanis csak a magyarok 3,9 százaléka készít minden évben más finomságokat.

Minden magyar étkezés levessel kezdődik – a tradicionális menü nem ismeri az előétel fogalmát. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 45,4 százalék a halászlét preferálja, 33,7 százalék a vasárnapi ebédek sztárját, a tyúkhúslevest teszi az asztalra karácsonykor is. Mivel a válaszadók több levesfajtát is megjelölhettek, változatos mezőny állt össze: 9,1 százalék húslevest főz vegyes húsból, 7,3 százalék marhahúslevest, 5,9 százalék sertéshúslevest, 5,3 zöldségkrémlevest készít. A korábban népszerű desszertleves, a borleves 4,9 százalékra esett vissza, 4,7 százalék főz egyéb hallevest, 3,9 százalék a pulykaragu leves mellett teszi le a voksát, 6,3 százalék pedig nem szokott levest enni.