Az emberek személyisége folyamatosan változik születéstől kezdve a halálig. Ez különösen igaz a hatalom közelében lévőkre. Ki hitte volna egykor, hogy a kérlelhetetlenül Moszkva ellenes Orbán Viktorból egyszer Putyin egyik legfőbb szövetségese lesz. Valószínűleg 20 évvel ezelőtt egy elmeintézetbe kísértek volna, ha akkor azt mondom, Orbán Viktor egy orosz agresszió esetén azért fog harcolni, hogy ellehetetlenítse az ukránok önvédelemhez való jogát.
Magyar Péter esetében fogalmunk sincs, hogy mit csinálna, ha ölébe esne a hatalom. Gyurcsány Ferenc után sem gondoltuk, hogy jöhet rosszabb. Ki hitte volna 1956-ban, hogy az Oroszoroszági Kommunista Párt egykori tagja Nagy Imre igazi hazafivá válik és aki a halál torkában sem változtatott egy jottányit sem elvein. Az utolsó szó jogán elhangzottakat ismerheti az utókor.
Igen tisztelt népbíróság! Igen tisztelt elnök úr! Az ügyész úr vádbeszédében reám a legsúlyosabb, tehát halálbüntetés kiszabását javasolta. Többek között azzal indokolta, hogy a nemzet nem tud elfogadni olyan ítéletet, amely könyörületes lenne. Sorsomat a nemzet kezébe teszem. Védelmemre semmit felhozni nem kívánok, kegyelmet nem kérek.
Az is érdekes, hogy Szörényi Levente miért Törökországot választaná új hazájának. Ott szerzett szép emlékeivel és az ország lenyűgöző építészeti emlékeivel indokolja választását. A Nyugat számára szóba sem jöhet.
Ha szétnézünk a mai Európában, mit látunk, hol tartunk most? Nézzük meg Nyugat-Európát, romokban hever a kereszténység, Skóciában középkori templomokat építenek át luxusházakká, az oltár helyére meg bárpultot szerelnek.