Színházak a nemzeti centrifugában

Nem minden előzmény nélküli hazánkban a színházak feletti állami kontroll kiterjesztésének a vágya, a művészi szabadság megnyirbálására való törekvés a költségvetésen vagy a vezetők kinevezésén keresztül. A rendszerváltás után többször voltak kísérletek.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg. 

A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>

Nagy felháborodás kísérte tavaly decemberben a kormány törvényjavaslatát, mely előirányozta a Nemzeti Kulturális Alap és a független színházak támogatásának megszűnését, plusz miniszteri konzultációhoz szándékozott kötni az önkormányzati fenntartású színházak igazgatóinak kinevezését.

A kormány által meghirdetett kultúrharc a tavalyi őszi önkormányzati választások eredményével elszabadult. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes december 3-án nyújtotta be azt az alapvetően centralizáló törvényjavaslatot, mely alaposan felforgatja a színházak életét is. Az egyik legnagyobb tiltakozást kiváltó rész, hogy az állam a támogatásért cserébe nagyobb beleszólást akar a színházak életébe. Ez az összes fővárosi színházat érinti. A színházak tiltakoztak szóban és írásban, valamint több ezer ember tüntetett a Madách téren 2019. december 8-án a törvénymódosítás ellen. Bár a tiltakozások nyomán módosítottak a javaslaton, másnap a várakozásoknak megfelelően a fideszes képviselők megszavazták a kultúrtörvényként elhíresült rendeletet. A parlamenti szavazás alatt egyes ellenzéki képviselők fekete színházi maszkot emeltek az arcuk elé. Szerencsére a negyedszázada működő NKA-modellt nem szüntették meg.

Ajándék a függetleneknek

Szilveszter előtt egy a hatályos törvénynek ellentmondó végrehajtási rendeletet adott ki a kormány a független színházak működésével kapcsolatban. Az állami támogatásokról szóló részben itt már csak az szerepelt, hogy projektmegvalósításra lehet pályázni, az nem, hogy működési támogatásra is. De ha a független színházak nem kapnak pénzt működésre, hogyan valósítanának meg bármiféle szakmai programot? Persze mindez azt is jelentheti, hogy lesz pályázat, csak kuratóriumot nem állítanak. Jelen formájában a törvény és a rendelet tehát ellentmond egymásnak, zavaros, így számos visszaélésre adhat lehetőséget.

Karácsony Gergely főpolgármester egy interjúban úgy nyilatkozott: Budapest szívesen működne önállóan, ha az itt megtermelt adó 98 százalékát nem venné el az állam. És ami visszacsorog, az is úgy csorog, hogy „megnézem, ki a színházigazgató, van-e ott közéleti darab”. Ez nagyon rossz irány, és nagyon sokat fog ártani annak a kulturális sokszínűségnek, amely abból a szabadságból származik, hogy nem a politika rövid pórázán lógnak a művészek, hanem van művészi autonómia.

Nagy a bizonytalanság

Jelen helyzetben a színházak még nem tudnak nyilatkozni a leendő költségvetésükről. Úgy tűnik, a kormány célja részben az volt, hogy gyámság alá helyezze az önkormányzati fenntartású színházakat. A színházi finanszírozási rendszer átalakításával, a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozásával, a kultúrstratégiai intézmények kijelölésével további centralizációt szeretne elérni. A részletek egyelőre kérdésesek, mindenesetre feltűnő, hogy rövid időn belül már másodszor bukkan fel a független színházak ellehetetlenítésének szándéka. Ha papíron meg is marad a jelenlegi rendszer, már semmi nem szabályozza majd, hogy mekkora keretösszegről kell kiírni a működési pályázatot, így elvileg előfordulhat, hogy a kormány kiírja a pályázatot, de csak akkora összeget oszt szét, ami valójában ugyanúgy megfojtja a szcénát.

 

Tisztázatlan kompenzáció

Az NKA formális függetlenségének elvesztése és az EMMI alá rendelése tulajdonképpen már 2016-ban végbement, 2018-ban pedig kikezdték a TAO-t, mondván közpénzmilliárdok folytak el a csalások nyomán. 2017-ben valóban 5,6 milliárd forint közpénzt tettek zsebre a tao-törvény révén különböző fiktív színházak, de kiszűrhették volna ezeket a rendszerből ahelyett, hogy megszüntetik a mindenkit érintő támogatást. Főképpen azokat a magánszínházakat károsították, amelyek értékes művészi produkciókat hoznak létre, de nem kapnak állandó éves támogatást az államtól. A kőszínházaknál is számítottak a pluszbevételre: beépítették az üzleti tervbe, csak ezzel állt össze a költségvetésük. A teljes kompenzáció máig nem tisztázott.

Artner Szilvia

Véleményvezér

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.
Hadházy Ákos kormányzati plakátokra ragasztja véleményét

Hadházy Ákos kormányzati plakátokra ragasztja véleményét 

A plakáthelyekre fókuszálódott a választási kampány.
Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo