A 2001. szeptember 11-i terrortámadás közelgő évfordulója alkalmából, a Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával rendezett nemzetközi konferencián Erdős André korábbi ENSZ-nagykövet azt mondta, bár "ma bölcsebbek és tapasztaltabbak vagyunk", a kihívás változatlan, ezért folytatni kell a nemzetközi összefogást a terrorizmus visszaszorítására.
Mint felidézte, a támadás után tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy szeptember 11. mindenki számára ébresztőt jelentett, mert mindenkit felkészületlenül ért. A diplomata akkor is széleskörű összefogást sürgetett a terrorizmus ellen. Erdős André, aki New Yorkban tartózkodott a támadás idején, úgy emlékezett, az utcákon leginkább a hitetlenség, a félelem és a bizonytalanság jellemezte a közhangulatot. Szeptember 11-ét követően azonban a város megmutatta, "mit jelent az egység és a szolidaritás" - emelte ki.
Janne Haaland Matlary korábbi norvég külügyminiszter-helyettes szerint szeptember 11. után minden ország számára valós veszéllyé vált a terrorizmus, különösen az euroatlanti térségben. Európa egy ideig azt hitte, nem érinti a terrorizmus fenyegetése, de a madridi, londoni és az oslói merényletek ennek az ellenkezőjét bizonyították - fűzte hozzá. Mint mondta, jelenleg inkább az egyéni elkövetők jelentenek problémát, akik nem állnak szoros kapcsolatban az al-Kaidával. A "magányos" elkövetőkre a norvég Anders Behring Breiviket hozta példaként, aki - mint emlékeztetett - már kilenc éve tervezte egyedül a júliusi oslói és utoyai merényleteket, amelyekben 77 ember halt meg. Arra is kitért, hogy a terrorizmus elleni harcban a kockázatkezelés kiemelt szerephez jut, és ez igen nehéz feladat, hiszen - ahogyan a közelmúltbeli események is mutatták - nem egyértelmű, hogy kinek kell nagyobb kockázattal számolnia: egy Afganisztánba induló katonának vagy egy Utoya szigetén táborozni készülő diáknak.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő azt hangsúlyozta, hogy a 2001 óta eltelt évtizedben Afganisztánban és Irakban hajtották végre a terrorcselekmények egy jelentős részét, holott ezekben az országokban a nemzetközi beavatkozás célja éppen a stabilizálás volt. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai védelmi kutatóintézetének igazgatója szerint 2002-2003 után megugrott a terrortámadások száma ebben a két országban, és - mint fogalmazott - ehhez a nemzetközi beavatkozás "nyilvánvalóan hozzájárult".
Christiane Höhn, az EU terrorellenes koordinátorának tanácsadója azt mondta, szeptember 11. tanulsága a következő tíz évre egyebek mellett az, hogy elengedhetetlen egy átfogó terrorizmus ellenes stratégia kidolgozása, a támadások megelőzésére minél nagyobb hangsúlyt kell helyezni, figyelni kell az emberi jogok tiszteletben tartására és az új kihívásokra is, mint amilyen például a kiberbiztonság.
Magyarics Tamás Amerika-szakértő előadásában elmondta, szeptember 11. azért is fordulópontot jelentett az Egyesült Államokban, mert míg korábban a szabadság és a biztonság egyaránt fontos célok voltak, a támadás után a legtöbb ember inkább a biztonságot részesítette előnyben a szabadság rovására.
