A hazai felnőtt lakosság 37,3 százaléka említette idén májusban, hogy tervez 2018-ban nyaralást. Több alkalommal történő nyári pihenést mindössze 7,9 százaléka a populációnak fontolgat, míg a többség (29,4 százalék) egy alkalommal számol a napos hónapokban kikapcsolódással.
A nyári szabadság eltöltése az átlagnál inkább jellemző a 18-39 évesekre, a magas végzettségűekre, valamint a fővárosban, vagy nagyvárosban élőkre.
A nyaralástól elmaradás legfőbb indoka az anyagi forrás hiánya (58,9 százalék), valamint az egészségügyi helyzetére hivatkozik az elmaradók 12,5 százaléka, illetve 11,3 százalék ragaszkodik otthonához és a megszokás érzete erősíti a nyaralástól elzárkózást.
Azon válaszadók, akik a nyári melegben áldoznak időt a rekreációra, elsősorban a belföldi nyaralás mellett voksolnak, 63,4 százaléka a válaszadóknak Magyarországon tölti a nyári szabadságát. Az országhatárokon belüli kalandozás inkább a 60 év felettiekre (81,9 százalék) és az alacsonyabb végzettségűekre (74,4 százalék) jellemző, a külföldi úti cél az átlagnál jobban megszólítja a 30-39 éveseket (30,0 százalék), és a felsőfokú végzettségűeket (30,2 százalék).
A felmérésből kiderül, a vízpart rendelkezik a legnagyobb vonzerővel nyáron. A vizsgált magyar lakosság a tó parti üdülést részesíti előnyben (41,3 százalék), illetve a tengerparti pihenést (26,2 százalék) és a folyóparti pihenést (11,7 százalék).” – mondta el Rabcsánszki Laura a Kutatópont Kft. projektigazgatója.
További népszerű aktivitás a nyáron a városnézés (18,9 százalék), a wellness program (16,1 százalék), valamint a fesztivál látogatás (9,4 százalék). Míg a tengerparti pihenés a külföldi desztináció miatt, inkább a 60 év alattiak számára kecsegtető, addig a tó és folyópartokat minden korosztály előszeretettel látogatja. További érdekességek a korcsoportok szerint, hogy a fesztiválok szinte kizárólag a 30 év alattiakat tudják megszólítani (24,5 százalék), a városnézéshez inkább 30 felett jön meg a látogatói kedv, miközben a wellness szolgáltatások a fiatalokat és szépkorúakat egyaránt vonzza.
Megvizsgálva a szállásfoglalási módokat belföldi és külföldi lokáció szerinti bontásban, azt tapasztaljuk, hogy a magyarországi desztináció esetén az ismerősnél történő elszállásolás (32,7 százalék), a szállásadóval közvetlenül történő egyeztetés (26,4 százalék), illetve az internetes szállásfoglaló oldalak (23,6 százalék) dominálnak, addig az országhatárokon túli barangolásnál az internetes szállásfoglaló oldalak a legfőbb segítség (35,8 százalék), majd az utazási irodán keresztüli foglalás (31,9 százalék) jellemző a célcsoportra.
További vizsgálat tárgyát képezte a külföldi nyaralás során történő helyekhez ragaszkodás vs. újdonságok kipróbálása. A külföldi utazást tervezők 49,4 százaléka rendkívül ragaszkodó, velük már előfordult már, hogy ugyanarra a településre és szállásra látogattak el külföldön, további 17,7 százalék arról számolt be, hogy ugyanazon a településen már jártak, de új szállást próbáltak ki, míg a külföldön nyaraló lakosság 33,0 százaléka keresve az újdonságokat, mindig új desztináció felé veszi az irányt.
