"Nézd a világ apró rebbenéseit" - Radnóti idézetet választott kiállítása mottójául Peredi Ágnes. A Mókuskerék-megállók című - a fővárosban már több helyre is eljutott - kiállítás ezúttal Keszthelyen jelentkezik, március 31-én 15.00 órakor nyílik a Festetics Kastélyban. Köszöntőt mond dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, a megnyitást Bacsó Péter filmrendező vállalta magára. Peredi Ágnes újságíró, az elmúlt évtizedben a Népszabadságban írt gazdasági cikkekeivel szerzett hírnevet, de sokkal régebben figyeli a valóságot újságíróként és fotósként is. A kiállított 120 fotó Peredi Ágnes szemével láttatja a körülöttünk lévő világot és az embereket.
Az újságíró bakfis korában találkozott két világhírű fotóművész Escher Károly és Henri Cartier-Bresson munkáival. Azótaizgatja a fotózás. Az a versében fedezett fel, s ami azóta is mottója: "Nézd a világ apró rebbenéseit."
Képei a legkisebb részletekben is valami általános emberi szépséget és gondolatot ragadnak meg. Akár tájakat, akár állatokat, akár városokat mutat meg, minden kapcsolatban áll nála az érzékeny nő belső világával és intellektusával. Különös izgalmassá teszi a kiállítást, hogy a képek alkotója a racionális gazdasági és üzleti világ eseményeiről, összefüggéseiről tudósított az elmúlt évtizedben. Az így szerzett tapasztalatok során kapott képet arról, milyen feszültségben, mókuskerékben hajszoltan élnek a mai kor emberei. Mint ahogy ma egy napilapos újságíró sorsa sem más. Éppen ezért vált különösen értékessé számára az a lehetőség, amit a fényképezőgép nyújt: hogy bármikor, bárhol lehet találni egy olyan pillanatot, képet, helyzetet, ami akárcsak egy pillanatra is kikapcsolódást és megnyugvást hozhat. De ezt az érzést bárki megismerheti - fényképezőgép nélkül is. Ennek a felismerésében segít a százhúsz kép, amelyek különböző helyszíneken és időpontokban készültek, de mégis gondolati rokonságban állnak egymással, s összességükben egységet alkotnak.
A százhúsz kép negyven témát ölel fel, egy-egy témán belül két-hat kép kapcsolódik össze gondolatilag, teljesen függetlenül, hogy mikor és hol készültek. A legkorábbi felvétel 1995-ben, a legutóbbi pedig 2004 végén készült. A helyszínek között van olyan magyarországi kis falu, mint a Duna-parti Kulcs, vagy a Hortobágy, olyan távoli tájak, mint Dél-Korea és Brazília, sőt olyan vidékek is, ahová nagyon kevesek jutnak el, mint például a romániai Duna-delta vagy Szibéria. Mindezek nem egyszerű turista felvételek, hanem egy éles és érzékeny szemű fotós sokatmondó képei. A kiállítás összeállításában és kivitelezésében nyújtott jelentős szakmai segítségéért köszönet illeti Gadányi György fotóművészt, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárát.
Peredi Ágnes pályáját gyakorló külkereskedőként kezdte. Erről váltott át az újságírásra. Első cikkei filmkritikák voltak a Filmvilág című folyóiratban, egy ideig üzemi újságíró is volt, és rendszeres szerzője a Magyar Hírlapnak, később a Népszavának, ahol főleg társadalmi és oktatási témákkal foglalkozott. Szerkesztője volt az első hazai színes tévémagazinnak, majd átért a gazdasági újságírásra a Napi Gazdaságnál és a Népszabadságnál.
