Rendkívül alacsony Magyarországon a pénzügyi tudásszint - derült ki a Citibank keddi sajtóbeszélgetéséből. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy bár a fiatalok jelentős hányada fontosnak és a mindennapi életben elengedhetetlenek tartja a pénzügyi ismereteket, ennek ellenére igen alacsony az érdeklődés a téma iránt. Az érdeklődés hiányának legfőbb oka az a sajátos banki nyelv, melyet a termékek ismertetésekor használnak, s amely a hallgatóság legnagyobb hányada számára egészen egyszerűen érthetetlen - ismertették az MNB legújabb tanulmányát a beszélgetés folyamán.
Nem érdekes
Nagyon kevés fiatalra jellemző, hogy utánajárjanak az adott termék jellemzőinek, mielőtt kiválasztanak egy szolgáltatást. A 14-17 évesek közel hatvan százaléka nem érdeklődik a pénzügyi termékek és szolgáltatások iránt, negyven százalékuk nem tartja fontosnak ezek ismeretét. A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat 57 százalékuk nem érti. Alig valamivel jobb az arány a 18-30 évesek körében, majdnem negyven százalékukat nem érdeklik a pénzügyi szolgáltatások, 27 százalék szerint nem is fontos ezek ismerete. A korosztály 35 százaléka nem érti az információt, amit a termékekről kap.
Alacsony az ismeretszint a hitelkártyákkal kapcsolatban is, a 14-17 évesek 49-56 százaléka, a 18-30 évesek 33-41 százaléka nem tud válaszolni a kártyatípusok jellemzőit firtató kérdésekre. A hitelkártyák esetén a legfiatalabb korosztály alig egynegyede, a idősebb korosztály fele tudja csak, hogy a hitelkeretből költhetnek, és hónap végén ennek csak egy részét kell visszafizetniük.
Középmezőny
Az egy főre jutó bankkártyák számában Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el Közép-Kelet-Európában.(Érdekesség, hogy a Balti államok megelőzik a "Visegrádi négyeket" ebben az összevetésben.) Piaci előrejelzések szerint a hitelkártyapiac 2015-2020-ra nyolcvan százalékkal fog növekedni. A bankok fogyasztókért vívott versenyében azonban különválik a kibocsátott hitelkártyák száma és az aktív kártyahasználat, sokszor előfordul ugyanis, hogy a lakás- vagy autóhitel mellé ajándékba kapott hitelkártyát soha nem használják. A Citibank plasztikarányos részesedése a piacon például feleakkora, mint az értékarányos részesedése.#page#
Magyarországon a tulajdonosok 87 százaléka készpénzfelvételre használja a kártyáját, vásárlásra pedig 62 százalékuk. Ugyanakkor internetes vásárlást a tulajdonosok alig egy százaléka bonyolít kártyával, öt százalék pedig egyáltalán nem használja a bankkártyáját. Ha azt nézzük, hol használják a plasztikot, egyértelműen a hipermarketek vezetnek, a tulajdonosok 97 százaléka használja ott vásárlásra. 33 százalék használja benzinkutaknál, 17 százalék kisebb élelmiszerüzletekben, 8 százalék egyéb üzletekben, 6 százalék külföldön. A Citibank esetében 80 százalék körüli vásárlás 20 százalék körüli készpénzfelvétel, illetve közel 40-50 százalék körül mozog a hitelkeret-kihasználtság.
A közös márkajelzésű, úgynevezett co-branded kártyák térnyerése egyértelmű az utóbbi években. Az ilyen kártyák aránya az összes bankkártyában 2001-2006 között két százalékról 11 százalékra, a hitelkártyákon belül 17 százalékra változott. A következő években a co-branded termékek további bővülése várható, mivel előnyöket biztosít mind a szolgáltató, mind a bank, mind az ügyfél számára.
Nem bízunk benne
Sokan még mindig nem szívesen fizetnek bankkártyával. A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy nem biztonságos a fizetésnek ez a módja. A legtöbben attól félnek, hogy ellopják a kártyájukat, esetleg meghamisítják azt. Jelentős azoknak az aránya is, akik másoktól hallották, hogy nem biztonságos a kártyahasználat. A statisztikák szerint a lopott kártyákkal való visszaélés a leggyakoribb, összesen 1600 bejelentett esetről tudnak. Hamisított kártyával hatvanmillió forintnyi kárt okoztak az elmúlt évben, miközben a teljes kártyapiac háromezer milliárd forintos.
