Megannyi kérdés, válaszút, nehézség és félelem merül fel a gyermek továbbtanulása kapcsán, amelyeket szülőként egyedül vagy a gyermekkel közösen kell megoldani. Mennyire kell beleszólni? Merre tovább, és miért? Itthon vagy külföldön? Hogyan lesz rá pénz? Elvégzi maradéktalanaul a tanulmányait a gyerek? Vajon elégedett lesz a választott úttal?
Az OTP Junior által megrendelt, 18-45 év közöttiek körében végzett felmérésben megkérdezett szülők majdnem ötöde hagyja, hogy gyermeke teljesen önállóan döntsön a továbbtanulásról, míg kétötöd közösen határoz a fiatallal, és csupán 7 százalékuk vallja, hogy szülőként egyedül hozzák meg a döntést helyettük. A szülők 40 százalékának az a legfontosabb, hogy a gyerek azt a szakirányt válassza tanulmányai során, amely valóban érdekli. Minden negyedik szülőnek a lényegi szempont az, hogy a fiatalok a képességeinek és készségeinek megfelelően szánja el magát. A szülők 16 százalékának pedig a gyermek későbbi biztos megélhetése jelenti a prioritást.
Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar marketingprofesszora, trendkutatója szerint „mind a felsőfokú, mind a középfokú tanulmányok folytatásáról hozott döntés a családok többségénél tehát értelemszerűen közös választás, hiszen ennek kihatása több területen is hosszabb távra érvényes, és ebben a szülő éppúgy érintett, mint a gyerek. Fontos ezen kívül a kortárs hatás is, hiszen a fiatalok egymás között is megvitatják a lehetőségeket, befolyásolják egymás terveit. Komoly szerepe lehet persze egy-egy példaértékű tanárnak is az irányválasztásban. A felsőfokú tanulmányoknál a fiatal saját döntése mutatkozik meghatározónak a közös döntések mellett. Nem véletlen az sem, hogy az egyetemek ma már rendszeresen vizsgálják a továbbtanulási döntések szerkezetét, a szakok, az egyetemek megválasztásának szempontjait, hiszen látszik, hogy ez egy komplex folyamat, a döntés több szereplő közreműködésével születik meg, és ami végső soron az oktatási intézményekre is kihatással van. Meglepő eredmény a kutatásban, hogy a kiválasztási szempontok között alig jelenik meg az, hogy a gyerek neves egyetemen tanuljon tovább, amiből az sugárzik, hogy a diploma megléte fontosabb, mint annak esetleges minősége” – tette hozzá.
