A lista új szereplői, Mesterházy Attila és Vona Gábor a középmezőnybe kerültek, míg az elmúlt két hónap legnagyobb vesztesei: Dávid Ibolya és Fodor Gábor. Az EP-választás nem forgatta fel a listát, de Fodor Gábor némileg megsínylette pártja rossz szereplését. Az MDF viszont sikerrel vette az EP-akadályt, Dávid Ibolya, valamint Herényi Károly mégis visszaesett. Az EP-választás kampányában ismerhette meg a közvélemény a Jobbik elnökét, Vona Gábort. Néhány hónap alatt az emberek fele számára ismerőssé vált a neve. A saját pártja híveit kivéve nem népszerű, ott 58 pontot, a fideszesektől 32-t, a szocialistáktól 17 pontot kapott.
A szocialisták új frakcióvezetője, Mesterházy Attila megítélésében erőteljes szerepe van a párthovatartozásnak, de ez mégsem annyira végletes, mint az MSZP politikusainak többségénél. A kormánypárti hívek csak relatíve értékelik kedvezően Mesterházyt (49 pontra), ugyanis az MSZP-s politikusok többsége ennél valamivel magasabb, 55-60 közötti népszerűségi mutatókat kapott tőlük. A Fidesz hívei kedvezőbb véleménnyel vannak róla (23 pont), mint az MSZP-s személyiségek többségéről (akik 13 és 19 közötti rokonszenvmutatókat kaptak).
Sólyom László és Orbán Viktor tetemes előnyt szerzett, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy az MSZP-nél háromszor nagyobb Fidesz-tábor mindkettejüket magasra értékelte: a pártelnököt 78 pontra, az államfőt 64 pontra. A leköszönő házelnök, Szili Katalin február óta leszálló ágban van, mégis megtartotta helyét az élbolyban: ő a harmadik. Kedvező pozíciójának titka, hogy az MSZP-sek körében pozitívan értékelték (62 pont), s az ellenzéki szimpatizánsok számára - Gráf Józseffel egyetemben - ő a legrokonszenvesebb kormánypárti politikus (29 pont).
