Nobel-díj az okok és hatások különválasztásáért

Thomas Sargent és Christopher A. Sims amerikai közgazdászoknak ítélték oda hétfőn a 2011. évi közgazdasági Nobel-díjat Stockholmban "az ok és okozat a makrogazdaságban" területén végzett empirikus kutatásaikért.  

Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

 


Kép: flickr

A svéd jegybank, a Riksbank által odaítélt Alfred Nobel közgazdasági emlékdíjat "az ok és okozat a makrogazdaságban" területén végzett empirikus kutatásaikért ítélte a professzoroknak a döntőbizottság. Thomas Sargent a New York University professzora, olyan makroökonometriai eljárást dolgozott ki, amellyel a gazdaságpolitika állandó változásainak hatásait lehet elemezni.

Ezt az eljárást a makrogazdasági viszonyokra lehet alkalmazni, amikor a háztartások vagy vállalatok a gazdasági fejleményekkel párhuzamosan változtatnak várakozásaikon. Christopher Sims, aki a Princeton Egyetemen tanít, vektor autoregressziós módszert talált fel, amellyel a gazdaságpolitika és más tényezők ideiglenes hatásait lehet elemezni. Sims és más kutatók ezzel az eljárással elemezték például egy jegybanki kamatemelés hatásait.

A kihirdető bizottság ismertetése szerint az amerikai kutatók azt vizsgálták, mi az ok és hatás összefüggése a gazdasági folyamatokban, például "mi a kormányzati költekezés vagy a jegybanki kamatpolitika hatása a gazdaságra". Többek között azt vizsgálták modelleken keresztül, hogy a jegybanki inflációs várakozás hirtelen változása hogyan hat a gazdasági folyamatokra.Az ítélőbizottság kiemelte, hogy a két díjazott által az 1970-es, 1980-as években publikált meghatározó fontosságú írások olyan eljárásokat vezettek be, amelyek mára nélkülözhetetlen eszközzé váltak a makrogazdasági elemzésben. A kitüntető cím mellé együtt 10 millió svéd korona (1,07 millió euró) pénzjutalom jár a két díjazottnak.

A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A díjat most 43. alkalommal osztották ki, a kitüntettek száma 69, közülük 22-en kapták egyedül, 16 alkalommal ketten, 5 alkalommal hárman megosztva. Az eddigi legfiatalabb díjazott az amerikai Kenneth J. Arrow, akinek 51, a legidősebb az amerikai Leonid Hurwitz, akinek 90 évesen ítélték oda a kitüntetést - Hurwitz az összes Nobel-díjas között is korrekorder. Az eddigi egyetlen női kitüntetett az amerikai Elinor Ostrom, aki 2009-ben vehette át a díjat. Magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyi (Harsányi János) (1920-2000) részesült megosztott közgazdasági Nobel-díjban a játékelmélet terén kidolgozott elemzésekért.

Az elmúlt évek díjazottjai
2001 - Az amerikai George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz a modern információs közgazdaságtan alapjainak lefektetéséért.
2002 - Az amerikai Vernon Smith és az amerikai-izraeli Daniel Kahneman azért a munkásságért, amellyel a közgazdaságtan lélektani és kísérleti kutatási eredményeinek a döntéshozatalban játszott szerepét tárták fel.
2003 - Az amerikai Robert Engle és a brit Clive Granger a gazdasági idősorok vizsgálatának új statisztikai módszereiért.
2004 - A norvég Finn E. Kydland és az amerikai Edward C. Prescott, akik kimutatták az üzleti ingadozások mögött álló erőket, valamint a gazdaságpolitika összefüggéseit a makrogazdaság kulcsfontosságú területein.
2005 - Az amerikai Thomas Schelling és az izraeli Robert Aumann a kereskedelmi és üzleti konfliktusok elkerülését segítő játékelméleti kutatásaikban elért eredményeikért.
2006 - Az amerikai Edmund S. Phelps makroökonómiai elemzéseiért, amelyek hozzájárultak a gazdaságpolitika rövid és hosszú távú hatása közötti összefüggések megértéséhez.
2007 - Az amerikai Leonid Hurwicz, Eric Maskin és Roger Myerson a mechanizmustervezés elméletét megalapozó munkásságáért.
2008 - Az amerikai Paul Krugman a nemzetközi kereskedelem mozgásainak és a gazdasági aktivitás területi összefüggéseinek elemzéséért.
2009 - Az amerikai Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson a gazdasági kormányzással foglalkozó elemzéseikért, Ostrom a díj első női kitüntetettje.
2010 - Az amerikai Peter Diamond és Dale Mortensen, valamint a Cipruson született brit Christopher Piassarides az egyszerre jelen levő magas munkanélküliség és a betöltetlen állások összefüggéseinek, valamint szociálpolitikának a munkanélküliségre gyakorolt befolyásának vizsgálatáért.

 

Véleményvezér

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell 

A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye?

Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye? 

Ellentmondásokkal teli történet.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo