A 10 milliós Magyarországon 3 millió nyugdíjas él. A kormány a rendszeres havi nyugdíjakon kívül külön juttatásokat ad a balesetek áldozatainak, a rokkantaknak, a katonai és rendőrségi veteránoknak, a polgármestereknek, az özvegyeknek, a gazdáknak, a bányászoknak, valamint az elismert művészeknek. Az átlag magyar 58 éves korában megy nyugdíjba, a 60 és 64 év közötti magyaroknak csak 14 százaléka dolgozik, szemben a több mint 50 százalékos amerikai mutatóval.
A The Wall Street Journal terjedelmes, Magyarországról és részben Kelet-Európáról szóló írása szerint a gazdasági bajok egyik gyökere a nyugdíjrendszer. Magyarországon - ahol mintegy 4 milliós munkaerő van - az állami nyugdíjprogramba történő befizetések nem fedezik a juttatások. Gyurcsány Ferenc szocialista pártja védi a nyugdíjasokat, akik fontos szocialista választási tömböt képeznek.
A kritikusok szerint meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. "Az IMF, magyar reformerek támogatásával, csökkentéseket akar, különösen a 13. havi nyugdíjak terén" - írta az újság. A rendszer jóformán semmilyen szinten nem működik - mondta Mark Pearson, az OECD szakértője. A kiterjedt nyugdíjak rendszere a szocialista korszak öröksége. Mint Yusaf Akbar, a CEU Business School professzora rámutatott, az 1956-os forradalom eltiprása után az ország vezetői hallgatólagos alkut kötöttek a néppel: azért cserébe, hogy nem lesz több társadalmi elégedetlenség, a vezetők szerény reformokat és kényelmes jóléti hálót biztosítanak. A kommunizmus bukása után a térség legtöbb állama igyekezett lebontani a régi állami rendszert, s bár Budapest is elöl járt a privatizációban, igyekezett megtartani a szociális biztonsági hálót.
A kommunizmus után megmaradt az a szemlélet, hogy az államra kell támaszkodni - mutatott rá Holtzer Péter, egy kormányzati szakértői kerekasztal-csoport elnöke, aki szerint még egy-két nemzedékre lesz szükség a mentalitás megváltozásához. Kelet-Európában csak Szlovákia és Lengyelország költi a GDP nagyobb hányadát nyugdíjakra. Előbbi viszont sokkal gazdagabb, mint Magyarország, utóbbi pedig jelentős csökkentést tervez. Az OECD becslése szerint ráadásul Magyarországon fognak a leggyorsabban növekedni a nyugdíjköltségek az elkövetkező évtizedekben Európában. A vezető amerikai üzleti napilap azt is megjegyezte, hogy az OECD-országok körében Belgium után Magyarországon a legmagasabb az "adóék", vagyis a munkáltató által kifizetett és a munkavállaló által kézhez kapott összeg közötti különbség.
Az újság szerint Csehország, Lengyelország és más kelet-európai államok - amelyek nincsenek a tönk szélén az egészségesebb kormányzati pénzügyi politikának köszönhetően - attól félnek: ha Magyarország összeomlik vagy mély recesszióba süllyed, akkor a befektetők az egész régióból kivonulnak.
