A német tanácsadócég bemutatta nagyszabású „Trend Compendium” című tanulmánysorozatát, melyben azt vizsgálták, hogy a társadalmi, gazdasági, környezeti, technológiai és geopolitikai tényezők hogyan formálják világunkat 2050-ig. A hatrészes sorozat első részében a népességgel kapcsolatos kérdéseket járták körbe és adtak előrejelzést népességszám, migráció, társadalmi értékek és oktatás tekintetében.

Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere elmondta: „hiánypótló a tanulmány az olyan vállalatok számára, amelyek hosszú távra terveznek, hiszen olyan tendenciák rajzólódnak ki a statisztikákból és azok elemzéséből, amelyeket eddig nem biztos, hogy észrevettek volna.”

Népességnövekedés

Bár a fejlett országok csökkenő születésszámai miatt a globális népességnövekedés üteme a korábbi évtizedekhez képest kissé lelassul – a globális átlagos népsűrűség értéke (71 fő/km2) a mai Egyesült Királyság népsűrűségének egynegyede -, a világ népessége továbbra is erőteljesen növekszik. 2050-re 9,7 milliárdan, azaz csaknem 2 milliárddal többen fogunk élni a Földön, mint ma. Az ENSZ előrejelzései szerint a világ népességének alakulását a termékenységi ráta és a várható élettartam fogja meghatározni. A globális termékenységi ráta várhatóan a 2020-as 2,5-ről 2050-re 2,2-re csökken. Ezzel szemben a várható átlagos élettartam a 2020-as 72,3 évről 2050-re 76,8 évre emelkedik. A kitolódott élettartam azonban nem tudja ellensúlyozni a csökkenő termékenységi arányszámot, valamint az egyes régiók népessége is eltérő ütemben fog fejlődni. A fejlett régiókban – például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban – a népesség csak enyhén fog növekedni, míg a kevésbé fejlett régiók országaiban – mint például Ázsiában és Afrikában – ezen mutató 2020 és 2050 között megduplázódhat. Azaz Afrikában az elkövetkező három évtizedben a népességszám 1,341 milliárdról várhatóan közel 2,5 milliárdra fog emelkedni.

A tanulmány szerint 2050-ben a világ népességének nagyobb része a kevésbé fejlett régiókból származik és jellemzően városi területeken fog élni, melynek fő oka a gazdasági fejlődés. Különösen a fejlődő és feltörekvő piacok vidéki területeiről fognak elöltözni az emberek, hogy a bővülő ipari és szolgáltatási ágazatokban találjanak munkát, amelyek túlnyomórészt a városi agglomerációkban és azok környékén koncentrálódnak. A népesség korösszetétele globálisan egységessé válik – növekvő idős populáció, korfa-típus szerint ezt nevezik stacioner alakzatnak – Afrika kivételével, ahol a fiatal népesség aránya marad a legmagasabb. Az elöregedő társadalmaknak azonban továbbra is nehézséget jelent majd az idősek eltartása és támogatása, hiszen egyre csökken a munkaképes korúak száma. A folyamat súlyos következménye lehet a magas nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások. A negatív kilátásokat némileg ellensúlyozza, hogy a 65 év felettiek jelenleg és várhatóan a jövőben is jelen lesznek a munkaerőpiacon, tehát nem feltétlenül szorulnak támogatásra.

Migráció: az emberek országokon belül és országok között is vándorolnak – önként és kényszerből

„A jövőben is sokan hagyják el származási országukat a virágzóbb és biztonságosabb célországok felé, emellett a klímamenekültek száma 2050-re akár milliárdos nagyságúra is nőhet” – mondja Schannen Frigyes.

Jelenleg világszerte több mint 320 millió ember él olyan országban, amely nem a származási országa. A bevándorlók számára Európa és Észak-Amerika országai a legvonzóbb célpontok. A nemzetközi migránsok többsége nem az üldöztetés, a háború vagy a természeti katasztrófa elől menekül, hanem a kedvezőbb megélhetési lehetőségek vagy a jobb oktatás reményében indul útnak. A klímamigránsok többsége a jövőben belső menekült lesz, azaz az éghajlatváltozás fokozódó hatásai, például a tengerszint emelkedése, a terméskiesés vagy a vízhiány miatt saját országán belül lesz kénytelen költözni.

A szakértők 2050-ig 25 millió és 1 milliárd fő közötti értékre becsülik az elvándorlók számát az éghajlati és környezeti okokból fakadóan. Közülük Afrika, Ázsia és Latin-Amerika egyes részein akár 143 millió belső klímamigráns is lehet.

Oktatás: egyre többen jutnak hozzá minőségi oktatáshoz, ami a társadalmi felemelkedés és a gazdasági növekedés kulcsa

Egy társadalom iskolában töltött éveinek száma korrelál az adott ország gazdasági jólétével, ez bizonyítja, hogy az oktatásba való befektetés megtérül. A tanulmány szerint a következő évtizedekben egyre többen és egyre jobb oktatásban részesülnek. India különösen erős dinamikát mutat: 2050-re 38 millió magasan képzett fiatal (30-34 éves) munkavállalója lesz, kétszer annyi, mint jelenleg. Ezzel szemben Afrikában minden negyedik, Ázsiában pedig majdnem minden hetedik embernek nincs iskolai végzettsége, de a következő három évtizedben mindkét régióban sikerül majd csökkenteni ezt az arányt.

Hogyan használhatják ki a vállalatok a megatrendek előnyeit?

Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok erőteljes népességnövekedése vonzóvá teszi ezeket a régiókat, hiszen munkaerőt és felvevő piacot kínálnak a vállalatok számára. Ez különösen igaz a fejlett országokban működő vállalatokra, ahol a társadalom gyorsabban öregszik, és ahol már most is érezhető a munkaerőhiány. Az elöregedő társadalmak azonban lehetőséget is jelenthetnek, mivel az idősebbek fogyasztása arányosan nagyobb, és a nagyobb megtakarítások miatt gyakran jelentős vásárlóerővel is rendelkeznek. Fontos, hogy a vállalatok alkalmazkodjanak az idősebb ügyfelek és az idősödő munkaerő igényeihez is.

Képzett bevándorlók alkalmazásával a vállalatok leküzdhetik a hazai munkaerőpiaci hiányt, ehhez nemzetközileg is vonzó munkaadóként kell pozícionálniuk magukat. A külföldről érkező új munkavállalók új perspektívákat is hozhatnak a vállalatok számára: a sokszínű csapatok gyakran jobb eredményeket érnek el, könnyebben fejlesztik ki az innovációkat és további tehetségeket vonzanak.

Számítanak az értékek: a nemek közötti egyenlőség nem csak a HR-re korlátozódó témakör, a nők szerepe a vállalat életében ugyanolyan fontos. A világ szinte minden részén a felsőoktatásban tanuló diákok többségét a nők teszik ki. Ez a fejlődés alapvető változást jelent a tanulmányi eredményekben, a tudás megszerzésében és az ismeretek megítélésében, továbbá azon vállalatoknál is, amelyek nyitottak arra, hogy egyenlő és sokszínű csapatokkal bővítsék a cégkultúrát.

Az egyre elérhetőbb oktatás nemcsak a hazai piacokon, hanem nemzetközi szinten is előnyös a vállalatok számára, mivel lehetőségeket nyújt új olyan területeken, ahol korábban a képzett munkaerő hiánya jelentett akadályt. Egy vállalat alkalmazottainak magasabb szintű szaktudása a jövőben is versenyelőnyt jelent majd.